A vártnál jóval nagyobb pofont kapott kapott a magyar gazdaság a tavaszi elzárások alatt, ám a kormány láthatóan nem tud mit kezdeni ezzel a kihívással. A kabinet még azt sem tudja, hogy idén mennyivel csökkent a gazdasági növekedés: Varga Mihály pénzügyminiszter egy gyáravatón arról beszélt, hogy a GDP csökkenés átlagosan 5-6 százalékos lehet 2020-ban, államtitkára egy másik rendezvényen konkrétabb számot, 5,1 százalékot jelölt meg. A korábbi 3 százalékhoz képest ez már közelebb áll a piaci elemzők konszenzusához, amely mínusz 5,2 százalék.
A V-alakú felpattanástól már lélekben mindenki elbúcsúzott, legutoljára a Magyar Nemzeti Bank: Virág Barnabás, a jegybank alelnöke egy csütörtöki konferencián úgy nyilatkozott, hogy MNB elhúzódó kilábalásra és inkább a Nike-jelre hajazó fellendülésre számít. Az alelnök szerint az első kilenc hónapban 5-6 százalék között lehet a gazdasági visszaesés, azaz a harmadik negyedévre közelítőleg 4-7 százalékos GDP csökkenésre számít. Elemzésében Trippon Marian, a CIB Bank vezető elemzője is 5-6 százalékra teszi a harmadik negyedévi visszaesést. Ebből az következne, hogy az év utolsó negyedévében a GDP visszaesése 1-3 százalék közé kerülhet, hacsak második hullám nem üt még egy nagyot a magyar gazdaságon.
A baj nagyságát a kormány is érzékeli, épp ezért a látványosan romló járványhelyzet ellenére kategorikusan kizárja a gazdaság újbóli leállítását okozó intézkedéseket – derült ki Orbán Viktor közrádiónak adott interjújából. A cél most nem az, hogy mindenki maradjon otthon, hanem az, hogy megvédjük Magyarország működőképességét – tette hozzá a miniszterelnök. Ennek fenntartásához azonban újabb gazdaságélénkítő intézkedésekre lenne szükség, ezeket a miniszterelnök még augusztusban szeptember közepére ígérte. Most, hogy mindjárt lejár a maga szabta határidő, kiderült, hogy erre még akár heteket kell várni. A javaslatcsomag még nincs a kormány előtt, amire abból lehet következtetni, hogy a miniszterelnök majd személyesen, a Facebookon hozza nyilvánosságra döntéseket: legfeljebb majd megint átmegy Facebook-huszárnak – ironizált. A tények helyet a korábbról ismert harci petárdákat pufogtatta Orbán, a kevés konkrétum egyike az volt, hogy elmondta: szerinte taxisoknak, az idegenforgalomban dolgozóknak és a vendéglátósoknak további segítség kell Budapesttől. Vagyis ezt oldja meg Karácsony Gergely főpolgármester, és a kormány által pénzügyileg kifacsart főváros.
A kormány szombaton tárgyal a gazdasági lépésekről, ám komoly meglepetések nem várhatóak az intézkedés-csomagban. Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön arról is beszélt, hogy a gazdaságvédelem egyik leghatékonyabb eszköze a vállalatok beruházásának támogatása, amelynek köszönhetően hazánk beruházási rátája továbbra is 28 százalék körül alakulhatott a második negyedévben, s ez Európában az egyik legkedvezőbb arány.
Beruházásokkal rövid távon nem lehet a gazdaságot élénkíteni, emellett szükséges lenne a lakossági fogyasztás fenntartása. A lakosság tart attól, hogy lesznek leállások, sok munkahelye elvész, és ilyen időszakban csökken a jövedelme, így költekezés helyett minden bizonnyal inkább tartalékol.
Ami a növekedés szempontjából hátrány, az még illeszkedhet a kormány adósságfinanszírozási tervébe, ugyanis az államháztartás idei 7-9 százalékos GDP arányos hiányát – mintegy 3600 milliárd forintot - valahonnan, valakiktől kölcsön kell venni. A miniszterelnök elárulta, azért volt ilyen fukar a kormány a bértámogatásoknál, és ezért nem adta azokat a támogatásokat a rászorultaknak a válság idején, amit más országok kormányai magától értetődőnek tartottak, mert az eredeti terv az volt, hogy alacsonyan tartják a költségvetés hiányát. Ez a terv befuccsolt - ismerte el. A lakossági megtakarításokat így - még elfogadható reálkamatokkal - az állampapírok felé terelik, amivel a hiány nagy része finanszírozható. Biztos, ami biztos alapon a kormány idén visszatért a devizakötvények kibocsátásához: már 4 milliárd euróval (mintegy 1400 milliárd forint értékben) adósodott el a külföldi befektetők felé. Ennek utolsó 500 millió eurós értékű kötvénykibocsátását épp most pénteken jelentette be az Államadósság Kezelő Központ: eszerint összesen 62,7 milliárd jen összegben vont be forrást négy különböző futamidejű sorozat piacra vitelével. A négy sorozatból kettő zöld kötvény, melyekkel Magyarország lett az első külföldi állam, amely környezetvédelmi célokra forrást szerzett Japánban.
