Bár az idei tanév hagyományos oktatással indult, az iskolás gyerekeket nevelő szülők majdnem háromnegyede szerint ez nem sokáig marad így. Felük a digitális tanítás rövid időn belüli visszatérésére számít, 22 százalékuk pedig a két oktatási forma többszöri váltakozást tartja a legvalószínűbbnek – derül ki a GKI Digital augusztus végén készített, pénteken közzétett reprezentatív felméréséből. A szülők többsége – 56 százaléka – ugyanakkor egyáltalán nem szeretné ezt az „élményt” ismét megtapasztalni, de mint a válaszokból kiderült, korántsem azért, mert elutasítanák a digitális eszközök bevetését a tanulásban.
Sokkal inkább szerepet játszanak ebben a tavasszal szerzett tapasztalatok, és persze a munkahelyi kötelezettségek, az időbeosztási nehézségek. Mint arról a Népszava is többször írt: a dolgozók döntő többségének már elfogyott fizetett szabadsága, a home office pedig nem minden munka esetén jöhet szóba, így főként az alsó tagozatosok esetében rendkívül nehéz volna segítség nélkül megoldani az otthoni tanulást.
A GKI Digital felméréséből pedig az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a digitálisnak nevezett oktatás a kormányzati propagandával ellentétben egyáltalán nem működött hatékonyan: tízből hat szülő legalábbis nem így tapasztalta. A szülők fele nem tartotta megfelelőnek az iskolától, illetve a tanároktól kapott támogatás mértékét sem, 41 százalékuk úgy vélte, hogy a tananyag megtanítása valójában rájuk hárult, az iskola csak a feladatok kiosztását és azok számonkérését vállalta magára. A többség úgy érezte, jelentős terhet rótt a családra a gyerekek feladatainak ellenőrzése is. Mindez hangsúlyosabb volt az alsó tagozatosoknál, hiszen őket az önálló tanulás még kevésbé jellemzi. A szociális közegtől való távolság pedig korosztálytól függetlenül negatívan érintette a legtöbb gyermeket.
Eközben szó sincs arról, hogy a szülők a digitálizáció oktatásban játszott szerepét utasítanák el, hiszen 70 százalékuk szerint az elektronikus eszközök segítik a tanulást. A szülők egyetértenek abban, hogy a mai világban mindenkinek szüksége van alapvető digitális készségekre, és csak kevesebb, mint harmaduk örülne jobban olyan hagyományos oktatásnak, amelyben nem kellene a gyermeknek a tanuláshoz elektronikai eszközöket használnia, csupán könyveket.
A felmérésből az is kiderült: miután a tavaszi otthontanulás miatt kevesebb tanszer használódott el, az iskolakezdésre csak az alsósok szülei költöttek jelentősen többet, mint korábban. Ennek fő oka, hogy többen vettek már ennek a korosztálynak is digitális eszközöket, ami korábban nem volt jellemző. Az idén a műszaki cikkek iránti kereslet jelentősen megnőtt, tavasszal a szülők harmada vásárolt ilyen eszközt – többnyire laptopot vagy mobiltelefont - kifejezetten a vírus hatására.
Az iskolakezdés kapcsán pedig az látszik, hogy idén a beiskolázás során a szülők már az általános iskola alsóbb osztályaiban is egyre kevesebbet költenek papír-írószerre, ruházatra, de többet a különböző műszaki cikkekre. A felsőbb tagozatban ennél kisebb a mozgás a tavalyi évhez képest, de itt is jellemző, hogy műszaki cikkre többet költenek, mint tavaly, papír-írószerre és ruházatra viszont kevesebbet. A középiskolában már viszonylag kevesebb pénz ment el a műszaki cikkre, mivel azokat már korábban beszerezték, míg papír-írószerre és ruházatra kissé több volt a kiadás, de nagyjából csak az áremelkedés mértékét követve. Az általános iskola alsó osztályaiban így 45 ezer, a felsőben 34 ezer, középiskolában pedig 28 500 forintot költöttek a szülők átlagosan az iskolakezdésre.
