Hollandia, Belgium, Norvégia, Lettország és Észtország hajói többet szennyeznek, mint az említett országok közúti közlekedési szektorai, és Franciaország, Németország, Anglia, Spanyolország, Svédország illetve Finnország hajóinak szennyezése is nagyobb, mint az adott országokban a tíz legnagyobb városé együttvéve. A hajózás összes kibocsátásának ötöde (Franciaországban, Norvégiában és Lettországban a harmada) a fosszilis fűtőanyagok (olaj, szén stb.) szállításához kapcsolódik.
Ugyanakkor a hajózási szektor – szemben mondjuk az autózással vagy az erőművekkel – nem fizet a saját kibocsátásaiért, nem része a kvótakereskedelmi rendszernek, és olyan kötelező szennyezés-korlátozási normák sem vonatkoznak rá, mint amilyen az autóiparban az Euro3-4-5 stb. rendszer. Továbbá a hajók hajtóműveit jellemzően nem szerelik fel semmilyen, az autózásból ismert részecskeszűrővel vagy katalizátorral – tisztelet a ritka kivételeknek.
Németország és Dánia között a Scandlines társaság a legnagyobb forgalmú Rostock-Gedser viszonylaton immár kizárólag hibrid kompokat közlekedtet. A 2016-os gyártású, egyszerre 1500 utast, és két szinten kamionokat, buszokat és személyautókat szállító, Berlin, illetve Koppenhága nevű hajókkal együtt (miután a rövidebb Rødby-Puttgarden útvonal kompjait már régebben átállították) a Scandlines rendelkezik a világ legnagyobb hibrid flottájával. A jelző ugyanazt jelenti, mint az autóknál: villanymotorokkal és akkumulátorokkal kiegészített hagyományos (dízel) hajtást, amelynek révén a dízelmotorok igénybevétele és környezetszennyezése a kikötői szakaszokon 90, a nyílt tengeren pedig 50-60 százalékkal csökken.
A rendszert kiegészítették egy hatékony füstgáztisztítóval is – a hajó kéményén majdnem vízgőz-tisztaságú gáz távozik. A Berlin és a Koppenhága másik különlegessége az ég felé emelkedő, a hajók hosszának legalább az egyharmadával megegyező magasságú torony. A Flettner-rotornak nevezett eszköz az úgynevezett Magnus-effektus révén a forgó test csökkenti maga előtt a közegellenállást, vagyis a hajót a haladás irányába húzza, méghozzá a sebességgel és a henger magasságával arányos mértékben.
A Scandlines-flotta zöldítése 300 millió eurójába került az európai adófizetőknek – a lépés azon kevés fejlesztések egyike, amelyek érezhetően csökkentették az utóbbi időben a hajózási szektor légszennyezését.
Az Európai Unió területére belépő vagy onnan kilépő hajók szén-dioxid kibocsátását a hajózási MRV rendelkezés alapján regisztrálják. A Transport Environment (TE) a közelmúltban részletes elemzést készített az MRV adatbázisai alapján. Mint az összehasonlító adatokat is tartalmazó kimutatásból kiderül, Európa legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói ugyan továbbra is német és lengyel erőművek, de ott van a top 10-es listán a Ryanair mellett egy másik közlekedési cég, az évi 11 millió tonna szén-dioxidot elfüstölő Mediterranean Shipping Company is. A fenti felmérés arra is rávilágított, hogy a hajózásban ugyanaz a helyzet, mint – bizonyos értelemben – az autóiparban: a járművek hivatalos és tényleges kibocsátásai között nincs szoros összefüggés, és értelemszerűen az utóbbi a (sokkal) nagyobb.
A tagállamok szakminisztereinek Tanácsában tavaly alakítottak ki közös álláspontot a szabályozásról, de ez a törekvés is főként a kibocsátások nyomon követésére szorítkozik, vagyis a kormányok egyelőre csak valamiféle puha szabályok bevezetését tartják elfogadhatónak.
A tanácskozásról készült háttérdokumentum szerint a nemzetközi tengeri szállításból származó üvegházgáz-kibocsátás ugyan csupán a teljes globális szennyezés 2–3 százalékáért felelős, ám így is több, mint bármely uniós állam kibocsátása önmagában. Sőt, ha „a hajózási ágazat egy ország lenne”, a hatodik legnagyobb kibocsátó lenne a világon, amelynek légszennyezése évente 60 ezer halálért felelős. Egy másik megdöbbentő adat (szintén a TE-től): a Carnival Corporation, a világ legnagyobb luxushajó-üzemeltetője egy év alatt tízszer több kén-dioxidot bocsát ki, mint az EU 260 millió autója összesen. A probléma főként a hosszú tengeri partvonallal rendelkező államokat érinti: Dániában a tengerjáró hajók 18-szor több kén-dioxidot termelnek, mint az ország 2,5 millió személygépkocsija, a norvég lakosságot pedig messze a hajózás miatt éri a legtöbb levegőszennyezés.
A megoldás irányába mutat, hogy 2020 január elsején új szabvány lépett hatályba a tengeri hajók üzemanyagáról: a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezet, IMO elvben minden olyan hajó közlekedését megtiltotta, amelynek üzemanyaga 0,5 százaléknál nagyobb arányban tartalmaz ként. 2019 végéig a határérték 3,5 százalék. A legelterjedtebb hajóüzemanyagként használt nehézolajok kéntartalma pedig 2,7 százalék volt. További előrelépést jelenthet, ha több társaság vált át a hibrid vagy a folyékonygáz üzemre, illetve szerel a kéményekre szűrőket.
