Önök hol nyaraltak az idén? Vagy magánügy?
Kunhalmi Ágnes: A nyaralás magánügy, a közpénz közügy. Idén a klasszikus nyaralás nem jött össze, családi körben, belföldön pihentünk 3-4 napos látogatásokon. Egyébként pedig elég sokat voltunk a Balatonon, folyamatosan kampányolunk a szabad vizek megőrzéséért, hogy a fideszes körök ne sajátíthassák ki a tópartot.
Tóth Bertalan: A Balatonon, az öt gyermekünkkel, nagycsaládban egy hétig közösen töltöttük az időt egy bérelt nyaralóban. Minden nyaralás természetesen magánügy, ameddig nem közbeszerzéseket nyerő milliárdosok luxusjachtján nyaral egy elszámolással tartozó választott politikus. Ha egy miniszter sok százmilliós ajándékot fogad el, vagy ha irodai képet posztol a Facebookon egy adriai jachtról, az bizony közügy.
A kormány magánügyre hivatkozva védelmezi Szijjártó Pétert az adriai útjával kapcsolatban. Hogyan tovább?
TB: Ki fogjuk deríteni a teljes igazságot. Azt, hogy mit keres egy miniszter egy közbeszerzésekből meggazdagodott milliárdos vállalkozó hajóján – hiszen ilyen utazást elfogadni törvényellenes. Szijjártó miniszter vagyonnyilatkozata alapján nem fizethette az utat, ez biztos. És az is, hogy egy tisztességes jogállamban már rég lemondott volna a külügyminiszter, ha megbukik egy ilyen üggyel.
No de ilyenkor nem az történik, hogy a kormány simán visszatámad? Mennyire lehet hiteles ez attól az MSZP-től, amire ráégették egykor a luxusbaloldal jelzőt?
KÁ: Csakhogy a valóságot nem tudják felülírni! Nincs olyan magyar, aki ne tudná, hogy a kormányközeli kiválasztottak milyen felfoghatatlan pénzeket loptak, milyen luxusban élnek, miközben magyarok millióit ítélték kispénzűségre, szegénységre. Így hát marad a hazug propaganda.
TB: És akárhogy hazudnak, Szijjártó Péter hitelessége eltűnt. Ki hiszi el neki, a jövőben, hogy nem gazdasági érdekcsoportok bábja?
A külügyminiszter esete lehet olyan ügy, ami a változást hirdető pártok szavazótáborán kívül is sikeresen mozgósíthat?
TB: A Fidesz-kormány legfontosabb szövetségese a reménytelenség. A hatalom célja az össztársadalmi beletörődés, hogy senki ne merjen fellépni ellene. A sikereket pedig igyekszik törölni a közös emlékezetből: hogy senki ne beszéljen a rabszolgatörvény-ellenes mozgalomról, a vasárnapi boltzár megszüntetéséről – mindkettőt az MSZP kezdeményezte, és vitte sikerre. Nagyon is verhető ez a kormány, ezért is dolgozunk azon a korszakváltó programon, azon a nemzeti minimumon, amit minden változást akaró magáénak vallhat, és amire egy új Magyarországot lehet építeni.
Mik azok az ügyek, amikből az MSZP biztosan nem engedne egy ellenzéki együttműködés érdekében sem?
TB: Három pillére épülő programot viszünk Ágnessel az MSZP kongresszusa elé: újra kell építeni a szabad demokratikus jogállamot; meg kell teremteni egy, a mainál sokkal emberközpontúbb kormányzás feltételeit; felelősséget kell vállalni a jövőért – a környezet védelmével, illetve a tudás és a technológia elérhetővé tételével. Ebben az MSZP nem csak megőrzi, de kiszélesíti szociálisan érzékeny, baloldali demokrata karakterét, és erősíti együttműködését a Párbeszéddel és más baloldali-zöld szervezetekkel. Ami konkrétumokat illeti: megerősítjük a munkavállalói és szakszervezeti jogokat, hogy egyetlen kormány se szolgáltathassa ki az embereket cégeknek. Bérlakásprogramot indítunk, fűtéskorszerűsítési- és lakásszigetelési- alapot hozunk létre – komplex választ adva a lakhatási válságra, a fiatalok életkezdésére és a klímaváltozásra. És persze fel kell zárkóztatni az alacsony nyugdíjakat, így a nyugdíjemelést ismét a bérek és az árak növekedéséhez kötnénk, hogy az időseket senki ne hozhassa függő helyzetbe.
Biztosan szembe jön majd, hogy az MSZP-SZDSZ kormányzás idején sehol nem volt ez a szociális érzékenység.
KÁ: Ha a mi ajánlatunkkal szemben egy 10-12 évvel korábban lezárult történet a legerősebb ellenérv, akkor a Fidesz komoly bajban van. Amennyiben a Fidesz véletlenül beismerné az igazságot, a kabinetnek le kellene mondania. Tíz éve kormányoz növekvő világgazdasági környezetben, miközben felfoghatatlan összegek érkeznek az EU-tól – és a kormány mit tud felmutatni? Hárommillió szegény embert, félmillió kivándorlót, a régiótól leszakadó országot, féldiktatúrát és Mészáros Lőrincet. Szánalmas. Ma a falvak és kisvárosok fiataljainak a Fidesz azt ajánlja, hogy: ne tanulj, ne haladj, törődj bele, és szavazz ránk, akkor talán kapsz közmunkát. Szégyen.
Ha a Fidesz politikájának egészéből (bevándorlásellenesség, családpolitika, közmunka, egyházpolitika) egy képet festünk, akkor etnikumoktól szinte mentes, keresztény, sokgyermekes országot kapunk, ahol az állam mindenkinek ad egyfajta munkát. Az önök politikai festményén mi lenne?
KÁ: Ez nem a Fidesz politikája, hanem a propagandája! A valóság egy mobilitás nélküli társadalom nyomorral, kilátástalansággal és pár fideszes milliárdossal.
TB: A jövő köztársasága igazságos, esélyteremtő és fenntartható. Ahol mindenki esélyt kap, hogy használható tudáshoz jusson, kiteljesítse képességeit, karriert építsen, családot alapítson – és ami nagyon fontos: békében élhessen. A mi gondolkodásunkban az állam segít, esélyt kínál, nem pedig helyetted határozza meg az életed alakulását, miközben – ez is ugyanolyan fontos – kiáll a nagy intézményekkel, cégekkel szemben melletted. Jókedvű, reményteli, együttműködő és esélyteremtő köztársaságot ajánlunk.
Közel két év alatt rajzolódik csak ki, hogy melyik párt hány jelöltet adhat a közös kampányhoz, illetve hány képviselője lehet a Parlamentben. Mégis: mennyivel lennének elégedettek?
TB: Ahol előválasztás lesz a változás akaró pártok között, ott bizonyosan indul MSZP-s, de hogy ebből a körből kik válhatnak közös jelöltté, azt korai megjósolni. Erős vidéki központjaink vannak kiváló emberekkel, de el kell fogadnunk, hogyha a párt rövidtávú érdeke sérül egy új Magyarország érdekében. Ez mind a hat ellenzékben politizáló pártra igaz, mindenkinek a saját céljai elé kell helyeznie Magyarország ügyét – csak így juthatunk el közös miniszterelnök-jelöltig és közös listáig. Az MSZP szívesen támogatná Karácsony Gergely miniszterelnökségét, de ha nem indul, természetesen lesz saját jelöltünk.
KÁ: Az MSZP-tagsága és támogatói köre a ’22-es változás meghatározó csapata lesz. Ez egy összetartó, erős csapat, amelyik a Fidesz-kétharmad kiváltotta apátia mellett is együtt maradt, és 2019-ben az önkormányzati választásokon megmutatta, hogy lehet szövetséget építeni és nyerni.
Készülnek-e arra, hogy mivel bárki regisztrálhatja magát az előválasztásra, a Fidesz meghekkelheti azt a kevésbé esélyes jelölt javára?
TB: Fel vagyunk készülve mindenre. A sikeres hekkhez egyébként tömegeket kellene a Fidesz-központnak csalásra rávennie, márpedig tudom, hogy a Fidesz-szavazók nem romlott, aljas emberek, akik törvénytelen gaztetteket követnének el a hatalom kérésére. Szóval hiszem, hogy a kormánypártnak elenyésző befolyással lehet az eredményekre, mert kerületenként sok ezer ellenzéki előválasztóval számolunk.
Okkal kérdeztem a saját és a későbbi közös programról, mert az MSZP esetében még hátra van egy tisztújítás. Nem változhatnak a dolgok?
KÁ: Mi mindig a változást akarók egységén dolgoztunk, még ha olykor nem is jöttek velünk más pártok. Ennek 2018-ban komoly ára volt – a Fidesz 49 százalékot kapott, ami parlamenti kétharmadot ért a több rivális jelölt és lista mellett. Mára mindenki megtanulta a leckét, ezt bizonyítja a tavalyi önkormányzati választások sikere. Így biztosan nem az MSZP lesz az a párt, amelyik akadályozná a változás esélyét – ezt tudjuk garantálni tisztújítás előtt is.
TB: A csapatjáték, ami mára a pártot jellemzi, jól érzékelhetően erősítette az MSZP-t. A tagság is támogatja a politikánkat.
Mesterházy Attila elnökjelöltként indul, érveléséből nehéz elvitatni, hogy az MSZP az ő vezetése idején még együtt volt mérhető a Fidesz támogatottságával.
TB: Majd ugyanebben az időszakban a Fidesszel szembeni politikai erők megszaporodtak, egyre megosztottabbá váltak, és végül a Fidesznek háromszor kétharmados többsége lett, mint történt Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltsége idején is, és 2018-ban is. Ez nem ismétlődhet meg.
A most bevezetett női és férfi társelnöki rendszer, hogy két vezető arca lesz a pártnak hozhat-e új szavazókat, illetve visszahozhatja-e a korábban elpártolókat?
KÁ: Magyarország talán legnagyobb problémája, hogy ki lehet játszani egymás ellen társadalmi csoportokat, azt hazudva: ha neki jobb lesz, neked rosszabb, ezért gyűlöld a többieket. Ennek kell véget vetni, mert együttműködés nélkül magyar jövő sem lesz. A társelnökség bevezetése ezt a szemléletváltást fejezi ki.
Csapatjátékról beszélt, de a többi társelnökjelölt nem lehet egy másféle csapat része? Velük nem tudna együtt dolgozni?
KÁ: Minden héten együtt dolgozunk mindannyian a közös sikerért. Az MSZP társelnökségére pedig Bertalannal nyújtunk be közös pályázatot az MSZP-nek. Ez ilyen egyszerű.
