Balaton;turizmus;szálloda;koronavírus;

- A magyarok nem akarnak lökdösődni a svédasztalos reggelinél és drágállják is a hoteleket

A belföldi vendégek megmentették a nyári turisztikai szezont, a szállodákat azonban jóval kevesebben választották most, mint a korábbi években.

Bár márciusban még úgy tűnt, a koronavírus-járvány teljesen tönkreteszi az idei turisztikai szezont – Orbán Viktor szavaival élve a „turizmusnak kampó” –, végül nem teljesen így lett. Igaz, a szálláshelyek vendégköre jócskán megváltozott.

A külföldiek helyett az idén nyáron a magyarok árasztották el a kedvelt hazai üdülőhelyeket, főként a Balatont. A miniszterelnök intelme – „kevesebb Adria, több Balaton” – úgy tűnik, célba talált, hiszen a Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint a júliusi belföldi vendégszám még a tavalyit is felülmúlta.

Ma már minden hazai szálláshely köteles adatot szolgáltatni a náluk éjszakázó vendégekről a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára. Ez alapján az idén júliusban közel 1,4 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, összesen 4,2 millió vendégéjszakára. Ebből 1,2 millió belföldi vendég volt, ők összesen 3,6 millió éjszakát töltöttek el a hotelekben, panziókban, kempingekben és magán szálláshelyeken.

Ez azt jelenti, hogy az idén 100 ezerrel több magyart láttak vendégül a hazai szálláshelyek, mint tavaly júliusban, amikor a belföldi vendégek száma 1,1 milliót tett ki. Júniushoz képest pedig két és félszeres a növekedés, hiszen akkor még mindössze 460 ezer magyar merészkedett el nyaralni valamelyik hazai szálláshelyre.

A szállodák ugyanakkor kevesebb vendéget tudtak közülük megfogni: vidéken a hotelekben a vendégéjszakák mindössze harmadát töltötték el a nyaralni vágyók. Inkább a magán- és egyéb szálláshelyeket részesítették előnyben: ezekben töltötték el a vendégéjszakák 44 százalékát. További 10 százalékát pedig kempingekben, 7 százalékát panziókban foglalták le.

A külföldihez képest a belföldi turisztikai forgalom persze a korábbi években is kevésbé koncentrálódott a szállodákra, de a magyarok körében is ez a szállástípus volt évek óta a legkedveltebb.

A KSH adatai szerint 2019-ben a vendégéjszakák kétharmadát töltötték el a magyar vendégek hazai hotelekben, de még 2010-ben is 63 százalék jutott a szállodáknak. A változás hátterében a járvány áll. A nyár elején a turisztikai szakértők is azt valószínűsítették, hogy az idén is sokan elmennek majd nyaralni, hiszen a pihenés iránti igény a home office alatt sem tűnt el az emberekből. A vírus miatt azonban a svédasztalos étkezések és a nagyobb tömegeket jelentő szállodák helyett inkább a biztonságosabb, kisebb szálláshelyeket választják majd. A szállodák ráadásul drágábbak is, mint egy kibérelhető apartman: ez sem mellékes szempont akkor, amikor munkavállalók sokaságnak csökkent a jövedelme a járvány miatti intézkedések nyomán.

A legtöbb nyaralni vágyó a Balatont jelölte ki úti célnak: 1,7 millió vendégéjszakát eltöltve, összesen 504 ezer vendég érkezett ide júliusban. Az összes belföldi vendégéjszaka 42 százalékát így a magyar tenger hasította ki. Siófok bizonyult a legnépszerűbbnek, de Balatonfüredre, Hévízre, Balatonlellére és Zalakarosra is sokan ellátogattak. A szállodák azonban itt még kevésbé tudták bevonzani a nyaralókat, akik a vendégéjszakák alig 28 százalékát töltötték el a hotelekben, több mint felét viszont a magán szálláshelyeken. A Balaton régió mellett népszerűek voltak a Mátra-Bükk, valamint a Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy-Tisza-tó kiemelt térségek is.

Budapestre már jóval kevesebben látogattak el, ami nem meglepő, hiszen a magyar főváros nyáron inkább a külföldi turisták szemében vonzó célpont, ők viszont a koronavírusjárvány miatt kisebb számban érkeztek. Júliusban azért kissé nőtt a külföldi vendégek száma: összesen 47 ezren szálltak meg Budapesten. Ezzel ismét magasabb lett a külföldi vendégek száma, mint a belföldieké, amely 31 ezer volt júliusban. A fővárosban a 236 ezer vendégéjszaka felét töltötték el szállodákban, a magán és egyéb szálláshelyek több mint 36, a közösségi szálláshelyek 11 százalékot vittek el. A legtöbb ideig a német, a lengyel, a francia, a brit és a cseh turisták időztek a magyar fővárosban.   

A hotelek taroltak a SZÉP-kártyásoknálA kormány tavasszal a felére, 15 százalékra csökkentette a belföldi turizmus motorjának számító SZÉP-kártya adóterhét, a feltölthető összeg pedig a duplájára emelkedett. Az eredmény nem maradt el: a szálláshelyek bevételének mintegy 17 százaléka a SZÉP-kártyákról érkezett, az emberek a szálláshely alszámláról júliusban közel 8 milliárd forintot költöttek. Ezek többsége a hoteltulajdonosoknál landolt: a SZÉP-kártya költések 72 százaléka szállodákban, további 13 százaléka a magán- és egyéb szálláshelyeken történt. A szállásdíj-bevételek több mint fele egyébként a szállodákban, harmada pedig a magán- és egyéb szálláshelyeknél keletkezett júliusban.   

Újabb két közbeszerzést húzott be az első számú oligarcha érdekköre.