Az elemzői várakozások szerint 10-11 százalékkal csökkenhetett volna a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben, ám a KSH első becslése szerint a GDP zuhanása 13,6 százalék volt a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállások miatt.
2020 második negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 14,5 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék: volumene: ilyen mértékű GDP-zsugorodásra békeidőben Magyarországon nem volt példa.
A visszaesés mértéke lényegesen meghaladja a német gazdaság 10,1 százalékos apadását, ugyanakkor kisebb, mint az eurózóna 15 százalékos zuhanása (utóbbiban nagy szerepet van az erősen roncsolt spanyol, francia és olasz gazdaságnak). A hazai – és a nemzetközi adatok – azt mutatják, hogy járvány miatti leállások sokkal nagyobb kárt okoztak, mint arra bárki is számított. Így viszont a kormányok a jövőben nem engedhetik meg maguknak, hogy a járvány újabb hullámaiban ugyanúgy befékezzék a gazdaságot, mint idén márciusban-áprilisban.
A KSH értékelése szerint koronavírus okozta rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatószektor és az ipar gyengélkedése egyaránt nagymértékben hozzájárult a negatív gazdasági teljesítmény alakulásához. (A nemzetgazdaság teljesítménye az első félévben 6,1 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint -- ebben azért benne van az is, hogy két és fél hónapig normál üzemmódban működött az ország.)
A kormány idénre négy százalék körüli csökkenést várt – ettől a prognózistól el kell búcsúznunk, nem beszélve az MNB 0-2 százalékos növekedési előrejelzéstől, amely teljes mértékben tarthatatlan. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a pénzügyminisztérium azért utalt arra, hogy akár 10 százalékos lehet a recesszió.) Az említett első féléves 6,1 százalékos csökkenést azt is jelenti, hogy a kormánynak mind az idei, mind a jövő évi makrogazdasági előrejtezést felül kell vizsgálnia, ezzel együtt az idei és a már elfogadott költségvetést teljes mértékben át kellene dolgoznia.
A rossz hírekben vannak kedvező jelek: egy biztos a magyar gazdaság túljutott a mélyponton, ennél már csak kevésbé rossz adatok jönnek a harmadik és negyedik negyedévben – bár ez utóbbi jelentősen függ a koronavírus-járvány második hullámától is. A másik jó hír, hogy a forint egyelőre meg sem mozdult, az eurót 345,15 forinton jegyzik, ami tíz filléres ugrás. Ez utóbbi még változhat, de az elemzők és a kereskedők az elmúlt hetekben-hónapokban megedződtek és hozzászoktak a rossz adatokhoz.
