Nem mindig kerülnek jó helyre az uniós pénzek. A terméscsökkentő zöldszüret után szőlészek-borászok azt vetették fel, hogy az éretlen szőlő leszedéséért a támogatásra sikerrel pályázók között olyanok is lehetnek, akiknél a hektáronkénti 439 ezer és 968 ezer forint közötti összeg kifizetése igencsak vitatható.
Sajnos képtelenség teljesen kiszűrni a problémás igényeket, ezért előfordulhat, hogy ami egyeseknek a mentőövet jelenti, az másoknak nagyon komoly támogatás - jelentette ki Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa alelnöke, aki azt furcsállja, hogy bizonyos nevek mindig felbukkannak a segítségre szorulók között. Pedig ennek elsődleges oka nem a járvány, hanem a szőlőültetvény rossz elhelyezkedése, és az előállított bort a termelő olyan piacon próbálja értékesíteni, ahol a termék képtelen lépést tartani a vetélytársakkal. Téved, aki azt gondolja, hogy egy ilyen vállalkozás támogatással előbb-utóbb versenyképes lehet. Ez az időszak véget ért. Az természetes, hogy a mostanihoz hasonló rendkívüli helyzetben nem szabad magukra hagyni a bajba jutottakat. Hosszabb távon azonban nem lehet mindig ugyanazokat pártfogolni csak azért, mert valamit nem jól csinálnak - mondta Frittmann János.
Tavaly az első magyarországi zöldszüret azzal ért véget, hogy több már nem lesz. Aztán idén is szükségessé vált a mentőakció. Négyezer-kétszáz hektárra kértek zöldszüreti támogatást. A híres Tokaj-hegyaljai borvidék a termőterület tizenöt százalékával éllovassá vált, mivel egyes fajtákra most nincs kereslet. Jelentős volt az érdeklődés a Kunságban is, ahol az arány a borvidék termőterületének tíz százalékát érte el. Aki úgy döntött, zölden szedi le a szőlőt, abból indult ki, hogy akkor sem jár jobban, ha esetleg eladja, mert alacsonyak lesznek a felvásárlási árak.
Nálunk a szőlő kilójáért 70-100 forintot ad a felvásárló. Valamivel többet, mint az elmúlt évben. Az árat igyekeztünk minél korábban közzétenni, hogy mindenki időben eldönthesse, kinek mi a kifizetődőbb, a zöldszüret, vagy a szőlő értékesítése - mondta Frittmann János, a HNT szakmaközi ügyekért felelős alelnöke, a Kunsági Borvidék elnöke. Az általa irányított legnagyobb hazai borvidéken üresek a pincék, mert sok bort szállítanak külföldre. Egyes térségekben igen nagyok az eladatlan készletek. Nem ismert még a szőlő átvételi ára. Ezekről a helyekről szüret után több tízezer mázsát a Kunságba szállítanak, mert a termelők ottani felvásárlókkal kötöttek szerződést.
Egyébként a vártnál kisebb termőterületen, a hazai szőlőültetvények mintegy öt százalékán szedték le zölden a termést. Ám már nincs messze az igazi, augusztus 20-a utánra várt szüret sem. Ebben az évben a szokásosnál valamivel később, de hagyományosnak tekinthető időszakban szüretelünk - állítja az elismert borász, aki közepes termésre és kiváló minőségre számít. Ellenben utóbbi még változhat - tette hozzá. A szőlő átvételi áráról folytatott tárgyalások kapcsán általánosságban azt állapította meg, hogy a termelők és a felvásárlók most is nehezen jutnak egyezségre, mert amit az egyik kér, a másik nem akarja megadni. Azt most már senki nem teheti meg, hogy spekulációs céllal, kontroll nélkül, borral teli pincére hivatkozik, és ezzel próbálja lenyomni az árakat, mert megszűnt a manipuláció lehetősége. A HNT ez év elejétől nem csupán szüretkor, hanem havonta, de a verseny miatt csakis belső használatra kéri a készletjelentést a borászatoktól. Azt elszomorító fejleménynek tartja, hogy amíg az olcsó magyar boroknak könnyű piacot találni, addig a kiváló minőségű termékek értékesítése egyre nagyobb gond.
Dömpingáron kaphatunk jó bort az olaszoktól
A kunsági szőlőtermelők az elmúlt néhány évben többször is kifejezték a borbehozatal feletti elégedetlenségüket. Tüntettek a budapesti olasz nagykövetség előtt a Magyarországot elárasztó itáliai borok ellen. Felvetődött a behozott termékek hamisításának gyanúja is, hisz az eladási ár nem fedezte a megtermelt szőlő önköltségi árát sem. Ezzel pedig nem lehet versenyezni. Ezek után nem tudni, miként fogadják a szőlősgazdák a hírt, hogy hamarosan nem kevesebb, hanem még több nyomott árú olasz bor érkezhet Magyarországra egy olyan időszakban, amikor amúgy is nehéz a jó magyar bort eladni.
Az tudjuk, hogy az olaszoknak és a spanyoloknak komoly megrázkódtatást jelentett a koronavírus-járvány. Az azonban már kevéssé ismert, hogy a legtöbb bor náluk készül, és exportőrként is világelsők - magyarázta egy forrásunk. Felhívta a figyelmet, hogy a turizmus leállása és a vendéglátóhelyek bezárása folytán iszonytató borfelesleg halmozódott fel a két országban. Ezen szeretnének mielőbb túladni, mert heteken belül indul a szőlő betakarítása. Igazán aggasztónak nevezte, hogy a "kufárként" ismert olasz bortermelők a valóban kitűnő borokat nagy tételben, hihetetlenül olcsón, szállítással együtt literenként húsz eurócent körüli áron adják el ott, ahol most a szőlő is drágább - hangsúlyozta forrásunk. Szerinte vagy kiöntik a bort, vagy megpróbálnak belőle valamennyit értékesíteni.
A magyar borászok szerencsére nem kerültek ilyen helyzetbe, mert a termésmennyiséget zöldszürettel, a bortöbbletet krízislepárlással mérsékelték, amiért uniós támogatás is jár. A zöldszüret nem öröm, de aki megtette, annak az volt az indítéka, hogy a szőlőért kevés pénzt kap, és a kívánatosnál jobban kiszolgáltatott a felvásárlónak.
A borágazat szereplői a HNT-vel együtt változatlanul szorgalmazzák a palackos és folyóborok behozatalának korlátozását. Ezt a járvány következményeként kialakult gazdasági válság miatt nem szabadna halogatni, mert ha a jó és olcsó itáliai bor elárasztja a hazai piacot, és kelendőbb lesz a magyarnál, azt leginkább a kis- és közepes családi gazdaságok sínylik meg. Azt is világossá tette, hogy a magyar borvidékek átlagban négy-hét tonnás hektáronkénti termést mutatnak fel. Ezzel szemben az olasz szőlőtermő területeken nemrég csökkentették ötvenről harminc tonnára a leszedhető termést. Ezért velük képtelenség felvenni a versenyt. Nem beszélve arról, hogy a magyar szőlőültetvények többsége elöregedett, termőképességük rossz és nagy a tőhiány. Ráadásul nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a traktor majdnem, vagy pontosan, a növényvédőszer pedig ugyanannyiba kerül nálunk is, mint a kivitelben világelső franciáknál és olaszoknál.
Amennyivel csökkent a kézzel elvégzett munka iránti igény, úgy nőtt az ilyen feladatok bére. Ezért az egy hektárra vetített magyar és nyugat-európai termelési költségek között a nagyságrendi eltérés már megszűnt, a termésátlagokat illetően viszont ég és föld a különbség. Holott ezeknek az ültetvényeknek a nagy részén nálunk sem a sztárborászok korlátozott mennyiségben előállított és kevesek számára elérhető kínálatához, hanem a jó ár-érték arányú borokhoz szüretelik a különböző fajtákat. A mennyiség-központú utat kell követni, mert szőlőt csak így éri meg termeszteni - tette hozzá.
A prémium besorolású boraink kivitelének nehézségeit firtató kérdésre a nemzetközi piacon is otthonosan mozgó borász azt válaszolta, hogy minőségi akadálya nincs, de a kiváló magyar fajták népszerűsítése hosszú idő, akár több évtized is lehet. Ezen kívül állhatatosság, és az állam anyagi hozzájárulása is szükséges. Annak a helytelen gyakorlatnak pedig legfőbb ideje véget vetni, hogy egy-két év után jön egy új csapat, és elhiteti velünk, hogy ami eddig történt, az rossz, és ezért belekezd egy új marketingprogramba. Ettől aligha fog növekedni a magyar borok kivitele - véli.