Némileg javult a fogászatok védőeszköz ellátmánya, ám az állami ellátást biztosító fogorvosok harmada továbbra is arról panaszkodik, hogy nehezen és csak nagyon drágán tudja beszerezni a kezeléseknél nélkülözhetetlen maszkokat, fertőtlenítőszereket – derül ki a Magyar Orvosi Kamara közreműködésével készült friss felmérésből. A kérdőívet a köztestület Fogorvosi Területi Szervezete juttatta el 6319 fogorvoshoz, közülük csaknem 900-an ki is töltötték.
Mint emlékezetes, az aerosol-képződéssel járó fogászati beavatkozásokat a kormány a járvány első percétől a kockázatos kezelések közé sorolta, vagyis ilyen esetekben a jogszabályok szerint a védekezés költségeit az államnak kellene viselnie. Ennek ellenére a szolgáltatóknak több százezer forintot kellett áldozniuk erre. Az állam által „biztosított” eszközökből ugyanis alig jutott ennek a területnek, és amit küldtek, azt is akadozva kapták meg a fogorvosok. A mostani válaszokból kiderült, hogy a legutóbbi felmérés óta, az elmúlt négy hónapban javult a helyzet: míg márciusban még a fogorvosok 90-98 százalékának okozott nehézséget az egyes fertőtlenítőszerek és védőeszközök beszerzése, mostanra már csak a harmaduk állította ezt. Megduplázódott viszont az automata kézfertőtlenítők száma a várókban, igaz, még így sincs ilyen eszköze az ellátók többségének. A kutatásból kiderül az is, hogy ugyan könnyebben lehet vásárolni fertőtlenítőszereket, védőköpenyt, gumikesztyűt, maszkot, de azokért két-háromszor annyit kérnek a kereskedők, mint a járvány előtt.
A szolgáltatók csaknem kétharmada 200 ezer-, ötöde félmillió forintnál is többet fordított arra, hogy a járvány ideje alatt biztonságos körülményeket teremtsen a betegek ellátásához. A nagy összegeket az magyarázza: márciusban a fogorvosok 95 százaléka még semmilyen központi segítséget nem kapott. Azóta 85-89 százalékuk jutott sebészi maszkhoz, gumikesztyűhöz. A munkájukhoz előírt, biztonságosabb FFP2 maszkot csak a fogorvosok 64 százaléka kapott. Egyéb eszköz, például felületfertőtlenítő, vízlepergető köpeny a rendelők mindössze 7 százalékába került.
– Az adatokból egyértelmű, hogy az amúgy is rosszul finanszírozott alapellátók nagy összegeket fordítottak a védekezésre, és nem is kaptak meg minden olyan eszközt, amire szükség lett volna – vont konklúziót a felmérésről Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara fogorvos alelnöke. Hozzátette: a magánszolgáltatók nem kaptak állami segítséget, de ők legalább ezt a plusz költséget érvényesíthetik az áraikban, míg a közfinanszírozott ellátóknak erre nincs lehetőségük.
