Nem csak az egyszerű vásárlók, de az elemzők is kikerekedett szemmel nézték a júliusi inflációs adatokat, amely a várakozásokat messze meghaladóan emelkedtek júliusban. Az KSH adatai szerint a 12 havi infláció a júniusi 2,9 százalékról – ez elemzők által várt 3,2 százalékkal szemben – egészen 3,8 százalékig emelkedett. A maginfláció – az élelmiszer és benzináraktól megtisztított mutató – 4,5 százalék lett, ami arra utal, hogy komoly inflációs nyomás van a magyar gazdaságban.
Ennek okát az elemzők a gyengülő forintban, a drága balatoni üdülési díjakban vélik felfedezni. Júliusban leginkább a parkolási díjak, a belföldi turisztikai kiadások, a benzinár húzta az inflációt. Ugyanakkor éves szinten még mindig az élelmiszerárak tarolnak: a 3,8 százalékos inflációval szemben az ennivaló ára 7,8 százalékkal nőttek – átlagban. Mert a gyümölcsök 45 százalékkal, a zöldségek 13 százalékkal, a sertéshús pedig 11 százalékkal drágább, mint egy évvel korábban. Ez utóbbit a sertéspestis járvánnyal, a magas zöldség- és gyümölcsárakat a tavaszi fagyokkal magyarázzák.
A meglepetést a vártnál gyorsabban növekvő tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai okozták, amelyek egyértelműen tükrözik a forint gyengülésének negatív hatásait, míg az üzemanyagárak emelkedése, illetve a jövedéki adó emelése, valamint a parkolási díjak visszaállítása szintén hozzájárult az infláció emelkedéséhez, ez utóbbiak azonban várhatóak voltak – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Vezető elemzője. A következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció 4 százalék közelében maradhat, majd az év utolsó hónapjaiban 3,5 százalék közelébe mérséklődhet, így idén 3,6 százalékos átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,4 százalék után. Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött, míg a szolgáltatások árait növelte a parkolási díjak visszavezetése, a tervek szerint pedig augusztusban érdemi díjemelés is lehet. Az üdülési szolgáltatások árait belföldön a megugró belső kereslet, külföldön a gyengébb forint növelte – tette hozzá Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az élelmiszereknél jelentős drágulás ment végbe, de erre számítani lehetett. A ruházkodási cikkek és tartós fogyasztási termékek drágulása is meghaladta a tavalyi szintet. Utóbbiak áremelkedése pedig felfelé húzta a maginflációt. A szolgáltatások inflációja is felgyorsult, több területen is jelentős volt az áremelkedés. Például az ingyenes parkolás megszűnése, az üdülési szolgáltatások áremelkedése, valamint a sport- és múzeumi belépők drágulása is hozzájárult az ehhez Az elemző szerint a friss adatokból kiderül, hogy a ruházati és tartós fogyasztási cikkeknél a kereskedők igyekeznek áthárítani a gyengébb forint miatt, valamint egyéb okokból növekedő kiadásaikat. Az év hátralévő részében a fő kérdés az lesz, hogy a kereslet meddig tud lépést tartani az áremelkedéssel. Az emelkedő munkanélküliség ezen a téren megjelenhet, vagyis lassíthatja az inflációt.
