Történelmi lehetőség kínálkozott a hongkongi demokráciapártiak számára a szeptemberben esedékes választáson, ám alig néhány nap leforgása alatt minden megváltozott: stratégiájuk ötletgazdáját kirúgták állásából, egy tucat jelöltjüket diszkvalifikálták, majd a szavazás napját is elhalasztották. Igaz, Kína és a Peking-barát városvezetés olvasatában ezen események között nincs az égvilágon semmilyen összefüggés.
Carrie Lam kormányzó hivatalosan a romló járványhelyzetre hivatkozva halasztotta el a választást jövő szeptemberre. Tény, hogy az utóbbi hetekben drasztikusan megugrott a fertőzések száma: júliusban nagyjából 1800 új megbetegedést regisztráltak Hongkongban, másfélszer annyit, mint a kór megjelenése óta összesen. Az ellenzék ugyanakkor azzal érvelt, hogy a megfelelő óvintézkedésekkel a pandémia közepette is biztonságosan meg lehet tartani a választást, ahogyan azt 60 másik országban és régióban is tették. A demokráciapártiak szerint a halasztást valójában az motiválta, hogy a felmérések alapján komoly esélyük volt többséget szerezniük a törvényhozásban.
Bármikor tartják a szavazást, a verseny már biztosan nem lesz tiszta: a választási bizottság csütörtökön 12 demokráciapárti politikus jelöltségét utasította el az érintettek korábbi nyilatkozataira hivatkozva. Az indoklás szerint nem lehet képviselő például olyan személy, aki (a lakosság többségével együtt) ellenezte a Peking által a metropoliszra erőltetett nemzetbiztonsági törvényt. Azokat sem engedték rajthoz állni, akik megígérték, hogy az ellenzék többségbe kerülése esetén obstrukcióhoz folyamodnak - azaz leszavazzák a hongkongi kormányzat kezdeményezéseit, amíg ki nem harcolnak bizonyos politikai engedményeket. A demokratikus alapelvek szerint teljesen jogszerű stratégiáról van szó, hiszen a törvényhozásnak a városvezetéssel (a végrehajtó hatalommal) egyenrangúnak kellene lennie. Mindez azonban korlátozná a kínai központi vezetés által kinevezett kormányzó mozgásterét, vélhetően ezért lett tilos.
Az obstrukcióról szóló ellenzéki stratégiát Benny Tai jogászprofesszor dolgozta ki, akit kedden elbocsátottak a Hongkongi Egyetemről. Hivatalosan azért vetettek véget 29 éves munkaviszonyának, mert a 2014-es esernyős tüntetésekben vállalt szerepéért - nem jogerősen - börtönbüntetésre ítélték. Tai úgy vélte, elbocsátása az akadémiai szabadság végét jelzi, mivel az egyetemen kívülről meghozott, politikai döntés született. Szavait alátámasztja, hogy a főként külső kinevezettekből álló egyetemi tanács annak ellenére tette ki a jogászprofesszor szűrét, hogy a zömében oktatókat felvonultató szenátus vizsgálata előzőleg nem találta indokoltnak az elküldését.
A kínai központi kormány által veszélyes bajkeverőnek tartott Benny Tai egyelőre még olcsón megúszta - legalábbis ahhoz a négy diákhoz képest, akiket szerdán vettek őrizetbe függetlenség párti Facebook-bejegyzések miatt. A hatóságok az új nemzetbiztonsági törvény megsértésével gyanúsítják a fiatalokat, akik akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatnak.
