Májusban 398 773 forint volt a nemzetgazdaságban a bruttó és 265 188 forint a nettó átlagkereset a KSH legfrissebb adatai szerint. Így az előző év azonos időszakához képest mind a két összeg 9,4 százalékos emelkedést mutat. A reálkereset az első öt hónapban 5,1 százalékkal nőtt, az előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos drágulás mellett. A foglakoztatási- és béradatok tanúsága szerint a cégek nem a keresetek visszametszésével, hanem létszámcsökkentéssel, átmeneti leépítésekkel és a dolgozók tartalékállományba helyezésével reagáltak a koronavírus-járványra – véli Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Ezzel szemben jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése.
Az elemző főképp azzal magyarázza a bérek látványos növekedését, hogy az idei évre több ágazatban és a közszférában is elfogadott, jelentős béremelési megállapodások élnek, amiket végre is hajtottak. A koronavírus-járvány által leginkább sújtott, teljes keresletkieséssel szembesülő, elsősorban alacsony képzettségűeket foglalkoztató turizmusban és vendéglátásban főképp nem a megmaradó alkalmazottak bérét csökkentették, inkább átmeneti leépítést alkalmaztak és tartalékállományba helyezték némelyiküket. Az építőiparban, logisztikában, az IT -területen, a rendvédelemben, a kereskedelemben és az egészségügyben szintén átlag feletti a bérnövekedés. Ráadásul az egészségügyben júliusra fizették az egyszeri, félmilliós "koronabónuszt", ami átmenetileg szintén emeli az ágazat béradatait.
A Takarékbank elemzője az év második felére a bővülés enyhülését várja. Ennek egyik oka, hogy az új belépők alkupozíciója gyengébb, mint a válság kitörése előtt. Bár a forgalomérzékeny ágazatokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentették a béreket, az idei átlag így is némiképp 8 százalék felett alakulhat.
A májusi, 398 ezer forintos bruttó átlagjövedelem az akkori, 350 forintos euróárfolyammal számolva bruttó 1137, illetve nettó 760 eurónak felel meg. Ez uniós összevetésben nagyon gyenge. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) e héten kiadott versenyképességi jelentése szerint a magyar gazdaság az EU 28 tagállamból a 19. A lemaradás sok oka közül az egyik összetevő a nemzetközi összehasonlításban alacsony bér. Az EU-n belül a havi bérek szélsőségesen szórnak a luxemburgi, bruttó közel 5 ezer euró és a bolgár 500 euró között. Magyarország a 25. 2019-ben csak a már említett Bulgária és Románia maradt el tőlünk egy hajszállal, illetve a lengyelek is mögénk kerültek. Az MNB elemzése szerint, bár 2010 és 2019 között a hazai bérek lendületesen, 48 százalékkal nőttek, a mai napig nem érik el az uniós átlag felét, sőt némiképp még a visegrádiak átlagától is elmarad.
A munkavállalói jövedelmet a béren felül jelentősen befolyásolja az adórendszer, ami a kedvezmények révén a családosoknak kedvez igazán – olvasható az MNB elemzésben. Az elmúlt évek adócsökkentései ellenére a gyermektelen, átlagjövedelmet kereső munkavállaló átlagos adóterhelése csökkent az elmúlt években, de a 44,6 százalék továbbra is magasabb mint az EU és a térség átlaga. Vagyis az eleve viszonylag alacsony bruttó bért az uniós átlag feletti terhelés sújtja. A szociális hozzájárulási adó folyamatos csökkentésével az átlagos adóék 41 százalékra mérséklődhet, megközelítve a jelenlegi uniós és térségi átlagot. Az adókedvezmények következtében a családok adóéke alacsonyabb, mint az egyedülállóaké. Jelenleg a kétgyermekes, átlagjövedelmet kereső családok átlagos adóéke 37,1 százalék. Ez több mint 7 százalékponttal marad el a gyermektelenekétől. A mutató jelenleg az EU-s átlag körül, és enyhén a visegrádi versenytársaink átlaga felett alakul – jegyzi meg a jegybank. Vagyis az unió egyik legalacsonyabb bére után még a családi kedvezményt igénybe vevők is uniós átlag feletti adóterheket fizetnek.
