Több ideje jut alvásra annak, aki gazdag – állapított meg egy nyilvánvalónak tűnő dolgot mintegy 40 ezer ember megvizsgálása után az Egyesült Államok Járványügyi Hatósága.
Az úgynevezett szegénységi küszöb alatt élőknek csupán 55 százaléka alszik legalább napi 7-8 órát, míg a négyszer annyit keresőknél kétharmados az arány – írta a hvg.hu.
Az eredmény nem túl meglepő, hiszen a jómódú emberek, különösen ha nem dolgoznak látástól vakulásig, nemcsak jobb körülmények között élnek, hanem olyan élvezetes tevékenységet is megengedhetnek maguknak, ami tartalmasabbá teszi napjaikat. Ha pedig az alvásukkal lenne gondjuk, a kezelést is ki tudják fizetni.
A szegényebbeknek többet, akár két-három munkahelyen vagy műszakban kell dolgozniuk, és általában még így sem veti fel őket a pénz. A létfenntartásért folytatott küzdelem, ahogy az alvás és annak zavaraiból eredő, gyakran öngerjesztő folyamatok ördögi körbe taszítják az érintetteket.
Ez a felmérés korábban, 2011 és 2014 között készült, miközben az eredmények ma még rosszabbak lennének: a koronavírus idején általánossá vált az alvásidő megrövidülése. Az élet korábbi rendjének felborulása, az ismeretlentől való félelem, a bizonytalanság miatti szorongás, a bezártság, a mozgáshiány, a stressz is megzavarta az élet és az alvás úgynevezett cirkadián ritmusát. A home office-ozás, ami a járvány előtt akár sokaknak vonzónak is tűnhetett, a legtöbb embernél nemcsak kevesebb ingert, hanem sokkal több munkát, ezáltal kevesebb alvást is eredményez(ett).
Sokak szerint az éjszakai pihenés megkurtítása nemcsak hatékony kínzóeszköz, hanem a (z egyik) legnagyobb munkáltatói kizsákmányolás is. De azt már több kutatás bizonyította, hogy az emberi szervezeté biztosan, ugyanis aki eleget és jól alszik, jobban teljesít - mindenben. Az alvászavarok viszont rövid és hosszú távon egyaránt súlyos következményekkel járnak.
Többször írtunk mi is az alvás mennyiségének és minőségének fontosságáról. Itt például azt, hogy ha az éjszakai nyugodalom nem megfelelő mennyiségű és minőségű, a szervezet fogékonyabb a fertőzésekre, vírusokra és általában a betegségekre. Azt is megírtuk, a koronavírus-járvány felerősíthette a már korábban is létező alvásproblémákat, azaz insomniás tüneteket okozott, így nem meglepő, hogy a Magyar Alvás Szövetség tapasztalatai szerint a pandémia idején jelentősen megnőtt az alvászavarral küzdő magyarok száma.
A zavartalan éjszakai pihenés védi az egészséget, javítja a memóriát, segít a fogyásban és a hangulatot is befolyásolja. Pihentető alvás után sokkal gyorsabban oldunk meg akár bonyolultabb helyzeteket is, mint fáradtan. Ha valaki nem alszik eleget vagy megfelelő minőségben, ingerlékenységgel, koncentrációs problémákkal szembesülhet. Kevés alvás hatására olyan hormon szabadul fel a szervezetünkben, amely folyamatos éhségérzetet vált ki, ami elhízáshoz vezethet. A rossz alvók körében gyakoribb a stressz és a depresszió iránti fogékonyság. A tartós kialvatlanság gyengíti az immunrendszert, kutatások szerint a kevés vagy rossz alvás növeli a rákos betegségek, a szívroham, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét.
Matt Walker agykutató, alvásszakértő nem ismer kártékonyabb mondást a nagyszüleinktől hallott „majd alszunk a föld alatt” (anti)bölcsességnél. Az alváshiánynak olyan katasztrofális következményei lehetnek, amelyek amelyek messze túlmutatnak egy másnapi fáradt, dekoncentrált állapoton. Mint a Kaliforniai Berkeley Egyetem idegtudományi és pszichológiai professzora fogalmazott: „milliókon végzett kórbonctani és járványügyi tanulmányok egyértelműen mutatják, hogy minél kevesebbet alszunk, annál kevesebb ideig élünk.
Kialvatlanság = másnaposság
A kialvatlanság, okozza bármi is, olyan hatással van a szervezetre, mint a másnaposság; kínzó fejfájás, hányinger, végtagfájdalmak, általános levertség jellemzi. Az alvás nélkülözhetetlen a létfontosságú anyagcsere-folyamatokhoz, ami azt is jelenti, hogy a hiánya, ha nem is közvetlenül, de a halál előszobája – írta az Index. Már 4 óra alváshiány 70 százalékkal csökkenti az immunrendszer aktivitását. Egy 2014-es, a Chicagói Egyetem által készített tanulmány szerint már a 24 órás ébrenlét is hallucinációkat okozhat az érzékenyebbeknél, de még a strapabíróbbak mentális és fizikai egészségét is felborítja. Egy magyar televíziós műsorvezető, Tokár Tomi videóra vette, hogy érzi magát 48 óra ébrenlét közben, a felvétel ide kattintva megnézhető, de a lényeg: ne próbáljuk ki!
Jó munkához jó alvás kell
Az Egyesült Államok 1,2 millió munkanapot veszít évente az elégtelen alvás miatt, a brit és a német munkaadóknál is 200-200 ezer munkanapra rúg a hiány, de valószínűleg a magyar helyzet sem sokkal jobb. Egy, négy nagy amerikai vállalatot érintő kutatás szerint a kialvatlanság alkalmazottanként évente 2000 dolláros veszteséget jelent, országos szinten akár a GDP 2-3 százaléka is elveszhet az alváshiány miatt. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés ugyanis rontja a teljesítményt és növeli a hiányzások arányát. A kialvatlan dolgozók kevésbé lelkesek, romlik az önkontrolljuk és a viselkedésük. Az álmos, fáradt munkaerő nem hatékony: a kevesebb alvás alacsonyabb munkatempót és még az egyszerűbb feladatok lassabb elvégzését is eredményezi. A kialvatlan ember kevesebb és pontatlanabb döntést hoz, azokat is kapkodva. A kialvatlanság hatására a munkavállalók mindig a könnyebb ellenállás felé mozdulnak, kevésbé szorgalmasak és kreatívak. Ha a munkahelyi stressz miatt alszanak kevesebbet és másnap nem tudnak jól teljesíteni, az újabb stresszfaktort jelent, ami tovább nehezíti az alvást. Előfordul, hogy mivel nem végezték el a feladatukat, túlórázni is kényszerülnek, ami miatt később jutnak ágyba, és így is elindul a negatív spirál.
