Bár az agrártárca, illetve annak vezetője szóban a méhek illetve a méhészek mellett áll, a valóságban mindent megtesz azért, hogy az agrokémiai ipar multinacionális cégei (elsősorban a német Bayer) által gyártott, bizonyítottan méhgyilkos vegyszerek minél tovább forgalomban maradhassanak. Nagy István agrárminiszter, aki a méhészkedésről írta a doktoriját - „A méhészeti termelés technológiai, gazdasági, társadalmi összefüggései” címmel –, és a méhek melletti elkötelezettségét azzal is igyekezett demonstrálni, hogy lakott méhkaptárt telepített a minisztérium Kossuth téri épületének erkélyére, most éppen a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” című európai polgári kezdeményezés aláírása elől igyekszik elhajolni, pedig a petíció kellő számú aláírás összegyűjtése esetén lépéskényszerbe hozná az uniós döntéshozókat a legkártékonyabb rovarölő szerek betiltása érdekében. Közben a tömeges méhpusztulás Magyarországot is elérte: 2018-ban a hazai állomány fele elpusztult, és a jelenségnek az idei, kirívóan gyenge mézterméshez is köze van.
Az észak-amerikai és európai méhpusztulást 2008 óta kutatják intenzíven. Eleinte többféle ezoterikus magyarázat fölvetődött – ismeretlen méhparazitáktól titokzatos mikroorganizmusokon át a klímaváltozásig, de arra, hogy miért hullanak el sokszor kaptárszámra a földeken látogatást tett rovarok, egyik sem kínált hihető megfejtést. A vizsgálatok nyomán ugyanakkor olyannyira egyértelművé vált a rovarölő („növényvédő”) szerek felelőssége, hogy közülük a legkártékonyabbakat 2018-ban az EU – négy tagállam, köztük éppen Magyarország ellenszavazatával – betiltotta. A tilalomnak volt már egy megelőző állomása 2013-ban, amikor három elterjedt neonikotinoid, a Bayer-gyártású imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta által kifejlesztett tiametoxám hatóanyagokat száműzték a repce, kukorica és napraforgó ültetvényekről. Két éve ezt a korlátozást terjesztették ki az összes szabadföldi felhasználásra, vagyis jelenleg kizárólag üvegházakban szabad az említett szereket használni.
A magyar kormány kezdettől a tilalom ellen volt. Eleinte azzal érveltünk, hogy nincs bizonyíték a neonikotinoid idegmérgek használata és a méhek tömeges pusztulása között. Valójában azonban már a 2013-as uniós korlátozás is a világos tudományos bizonyítékokon alapult, 2018-ban pedig azért szélesítették ki a tilalmi kört, mert akkor publikálta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság azt az összegző tanulmányt, amely az addigi kutatási eredményeket összefoglalva megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az agrokemikáliákkal gyakorlatilag megmérgezzük a beporzásban (az élelmiszernövények 70 százalékának megtermékenyítésében) pótolhatatlan szerepű méheket.
A rovarölő szerek használata annyira elterjedt, hogy a méhek egy szezonon belül akár féltucatnyi hullámban is találkoznak a kijuttatott mérgekkel – valójában az a csoda, hogy egy részük túléli az ismételt mérgezést. Mindezek, illetve a Nagy Istvánnal is jó kapcsolatot ápoló Országos Magyar Méhészeti Egyesület ismételt jelzései ellenére az Orbán-kabinet nem csak nemleges szavazatot adott le, de mentességet is kért és kapott a tilalom alól, annak ellenére, hogy a korlátozást időben bevezető országok tapasztalata alapján immár a másik érv sem tartható; nevezetesen az, hogy a neonikotinoidokat nem lehet helyettesíteni, és a használatuk nélkül a haszonnövényeket felfalják a kártevő rovarok. Mint Európa-szerte bebizonyosodott, léteznek hatékony alternatívák illetve kevésbé vegyszerigényes termesztési technológiák, azok azonban éppen azon óriásvállalatok profitját csökkentenék, amelyek a neonikotinoid-üzletben érdekeltek. Közülük is a legnagyobb a német Bayer, amelynek (illetve amelyen keresztül a német kormánynak) az Orbán kabinet az autóügyáraknak szántakhoz hasonló, látványos gesztusokkal igyekszik kedveskedni. Ez nem csak a méhgyilkos vegyszerek betiltásának opponálásában nyilvánul(t) meg, hanem az amerikai Monsanto felvásárlásával a Bayerhez került glifozát gyomortó használatával kapcsolatos magyar kormányálláspontban is. A glifozátot, amelyről időközben szintén kiderült, hogy árt a méheknek, a génkezelt haszonnövényekhez (GMO) fejlesztették ki: a szabadföldi termesztésben lévő GMO-k legnagyobb csoportja gyomirtó-rezisztens, azaz, ha lepermetezik glifozáttal, minden más elpusztul körülötte, a génkezelt növény viszont túléli. A Bayer épp most kényszerül minden idők egyik legnagyobb kártérítését kifizetni a glifozát rákkeltő hatása miatt, Magyarország viszont ezúttal is a betiltást ellenző országok között áll.
