A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a héten újabb négy milliárd euróra kötött az Európai Központi Bankkal (EKB) eurólikviditási megállapodást a koronavírus járvány miatt esetleg kialakuló pénzügyi zavarok kivédésesére. E célra a mostani szerződéssel együtt már összesen 10 milliárd eurónyi kvázi hitelkeret áll az MNB rendelkezésére. A jegybank tájékoztatása szerint a jelenlegi nemzetközi deviza- és aranytartalékok 30,2 milliárd euróra rúgnak, ami megfelel az összes nemzetközi követelménynek, ám a megállapodással szükség esetén mégis további tízmilliárd eurónyi devizaforráshoz juthat, ha egy újabb pénzügyi összeomlás érné el a világot, illetve a magyar gazdaságot. Ennek jelei ma nem láthatók, ám a nemzetközi jegybankok az elmúlt hónapokban a legrosszabb forgatókönyvekre készülve sorra kötötték a hasonló megállapodásokat.
Az MNB részletezése szerint az Európai Központi Bank négy milliárd eurót, a Kínai Népköztársaság jegybankjával még 2013-ban nyélbe ütött megállapodás további 2,5 milliárd eurónyi többletforrást, a jegybankok jegybankjával, a Nemzetközi Fizetési Bankkal (BIS) kötött szerződés alapján pedig két milliárd eurót tesz elérhetővé. A maradék pénz - 1-2 milliárd dollár - az amerikai jegybankból, a Federal Reserve-től jöhet.
Ezek a megállapodások többletbiztonságot nyújtanak a magyar jegybank és a teljes gazdaság számára, egyfajta védőhálót húzva a magyar pénzügyi rendszer köré - értékelte az MNB lépését Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint is az MNB devizatartalékai bőven elegendőek, a 10 milliárd eurónyi többlettartalék lehívására feltehetőleg soha nem lesz szükség, ugyanis már maga a megállapodás is hatalmas tűzerőt biztosít a jegybanknak a forint védelméhez, amely az utóbbi napokban amúgy jól teljesít – tette hozzá. Az elemző szerint az elmúlt hetekben az euró árfolyama 347-356 forintos sávba került, ám a keddi uniós költségvetési megállapodást kedvezően fogadta a devizapiac, és a forint együtt erősödött a régiós társvalutákkal. A euró-forint árfolyama az elmúlt napokban megpróbálkozott a 346,5 forintos szint alá kerülni, ez egyelőre nem sikerült, ám ha mégis bekövetkezik, akár 343 forintig is csökkenhet az az euró árfolyama. Igaz, hogy ehhez az is kell, hogy fennmaradjon a kedvező nemzetközi hangulat, amely tegnap épp elromlott az USA és Kína közötti feszültségek (kémkedési vádak, konzulátusok kölcsönös bezárása) kiéleződése miatt.
A forint az uniós költségvetési megállapodás miatt tudott erősödni, de a hazai deviza emellett az MNB-EKB szerződésből is profitálni fog - mondta Trippon Mariann. A CIB Bank elemzője szerint szerint az MNB lépései egyértelművé tették, hogy a jövőben is szeretnék elkerülni a a forint árfolyamának túlzott ingadozását, illetve túlzott leértékelődését. A koronavírus-járvány kitörésekor az euró ára 365 forintra emelkedett ami minden bizonnyal már túl sok volt MNB-nek. Az elemző szerint nagy kérdés most az, hogy a MNB számára meddig „komfortos” a forint erősödése. Úgy véli, hogy a jegybank a túlzott gyengülést, de a nagyobb mértékű erősödést is el szeretné kerülni, alapvetően továbbra is a viszonylag gyenge, de stabil árfolyamban érdekelt. Ennek megfelelően az euróárfolyamot a CIB továbbra is a 345-355/360 forintos sávba várja rövidtávon.
Stabilitást vár Németh Dávid is. A K&H bank elemzője szerint bár az MNB-nek nincs árfolyamcélja, ezzel együtt a forint jegyzését figyelnie kell. A forintra a legnagyobb veszélyt egy nemzetközi piaci eladási hullám jelentheti. Ha ugyanis kockázatkerülővé válnak a befektetők, akkor az eladók kerülhetnek többségbe a forintpiacon. Németh Dávid ugyanakkor közölte, egyelőre még viszonylag nyugodt a hangulat a piacokon, így a forintra nem leselkedik ez a veszély.
