;;

választás;vívás;Szabó Bence;Csampa Zsolt;

- Kérdőjelek a vívószövetség elnökválasztása után

Akadt, aki két szavazólappal voksolt, ami az alapszabály első tételmondata szerint nem lehetséges, kiegészítésében már igen.

Megerősítette tisztségében Csampa Zsolt elnököt a Magyar Vívószövetség szombati közgyűlése. A korábbi fideszes országgyűlési képviselő (aki jelenleg a belügyminisztérium helyettes államtitkára) 93, míg kihívója, a kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok kardozó Szabó Bence 51 szavazatot kapott. A hétvégi közgyűlésen 151 szavazásra jogosult tagból 144 jelent meg. A titkos szavazáson a voksok összegzése után kiderült: a szövetséget nyolc éve vezető Csampa újabb négy évig irányíthatja a vívókat. Plasztikusan ennyivel lehetne összefoglalni a legeredményesebb magyar olimpiai sportág tisztújító közgyűlését, ám ennél árnyaltabb a kép. A közgyűlésről készült fotók egyikén ugyanis egyértelműen látni, hogy az egyik jelölt kezében nem egy, hanem két szavazólap van. A képen látható szavazás vélhetően a napirendi pontok elfogadásának pillanatában készült. Mivel azonban a titkos szavazáson csak az kaphatott szavazólapot, akinek a kezében volt a zöld szavazókártya, ezért elképzelhető: akadt olyan voksoló, aki egymaga két szavazatot adott le a titkos választáson, ami nem feltétlenül jelenti a demokrácia ünnepét.

A képen szereplő voksoló beazonosítása után kiderült, a Szombathelyi Vívóakadémia Sportegyesület elnöke, Babós Csaba bal kezében volt a két szavazókártya. A kérdés az, hogy ez miként lehetséges, illetve az, hogy akkor a titkos szavazáson is két szavazatot adott le?

„A Szombathelyi Vívóakadémiának két mandátuma volt, ezért kaptam két szavazólapot. Az egyébként, hogy egy egyesületnek hány mandátuma van, az a klub versenyzői létszámától függ. Én elnökként rendelkeztem ezzel a két mandátummal, ezért volt nálam két szavazócédula” – válaszolta megkeresésünkre Babós Csaba, aki úgy vélte: az alapszabály nem írja elő, hogy csak az szavazhat, aki jelen van a közgyűlésen. Elmondta, mivel az egyesület rendelkezik a mandátummal, ezért az egyesület képviseletében dönthetett a két mandátumról. „Nem kell az összes szavazónak egy-egy szavazócédulával ott ülnie a közgyűlésen, elég, ha az egyesületet képviselő személy szavaz a klub nevében. A kis egyesületek esetében tanúk jelenlétében hiteles megbízólevelet kell kitölteni, amit a regisztrációnál kell átadni még a közgyűlés előtt. Ezek után a nevesített jogosan képviselheti azt az egyesületet, amelyik ezzel őt megbízta” – mondta Babós Csaba.

Kérdésre, hogy akkor ilyen megbízólevél volt-e a Szombathelyi Vívóakadémia Sportegyesület esetében is, az elnök nemmel felelt: „Az én esetemben, mivel én vagyok a törvényes képviselője az egyesületnek, nem volt szükség megbízólevélre. Vicces is lett volna, ha saját magamat bízom meg, hogy képviseljem az egyesületemet. A regisztrációs névsorban szerepelt, hogy a Szombathelyi Vívóakadémia Sportegyesületnek két mandátuma van, és miután igazoltam, hogy én vagyok a törvényes képviselő, ezzel a két mandátummal képviselhettem az egyesületemet. Csak akkor lett volna szükség megbízólevélre, ha más jelent volna meg a közgyűlésen. Minden a lehető legszabályosabban történt” – szögezte le Babós Csaba, aki arra nem tudott válaszolni, hogy a közgyűlésen vajon hány kis klubban fordult elő hasonló szavazási gyakorlat. „Fogalmam sincs, hogy csak nálunk vagy más egyesületeknél is előfordult-e ilyen, mert nem figyeltem a többi egyesület voksolását” – mondta.

Információink szerint ezen a közgyűlésen egyáltalán nem volt párját ritkító megoldás a szombathelyi, volt olyan klub, amelyik ilyen-olyan megfontolások mentén négy szavazatot ajánlott fel a megfelelő kezekbe.

Alapszabály, 17. §, 3. bekezdésA közgyűlésen minden képviselőnek egy szavazata van. A szavazati jog nem ruházható át. Szavazati jogát érvényesen az a képviselő gyakorolhatja, aki a Szakszövetség tagjának bíróságon bejegyzett képviselője vagy a képviselő írásbeli meghatalmazásával rendelkező képviselője, és aki a közgyűlésen személyesen megjelenik és aláírja a jelenléti ívet. 
Jogilag nem tisztázott helyzetA szavazólapok körüli anomáliák miatt meg lehet próbálni a bíróságon kérni a közgyűlés érvénytelenítését, de nem garantált, hogy sikerrel járna egy ilyen beadvány. „A bíróság megállapítaná, hogy jogilag nem tisztázott helyzettel áll szemben, a többi pedig a bíró egyéni mérlegelésén múlna – mondta lapunknak Török Ferenc sportjogász, aki a sporttörvény mellett többek között a Magyar Olimpiai Bizottság jelenleg hatályos alapszabályának elkészítésében is részt vett. - Ilyenkor sok szempontot figyelembe vesz a bíró. A sikeres perhez bizonyítani kell például, hogy több esetben előfordult, hogy egy küldött nem egy szavazólapot adott le a titkos voksolásnál, mert, ha ez egyedi történet, akkor a bíróság mondhatja azt, hogy nem befolyásolta a végeredményt.” Lapunk úgy tudja, Csampa igyekezett biztosra menni, ezért a „félreszavazások” elkerülése érdekében kellett a jelenlegi irányítót támogató kluboknál az elnököknek vagy felső vezetőknek voksolni az összes rendelkezésre álló szavazólapon. Több szavazólapon voksolt Szabados Gábor, az ellenőrző testület vezetője is, aki a közgyűlésen ismertetett beszámolójában azt mondta, hogy az MVSZ minden szempontból a hatályos jogszabályokat betartva működött.

Színesítették a labdarúgó NB I-et azok a vidéki kis csapatok, melyek időről időre felbukkantak az élvonalban, akadtak köztük emlékezeteset alakítók is.