Egyre több gyerek látja az okostelefont szülei kezében, így egyértelmű, hogy a lehető leghamarabb ők is saját készüléket szeretnének. Ez viszont nem jelenti azt, hogy tisztában vannak az online jelenlét lehetőségeivel és veszélyeivel is. Mivel gyakran a felnőttek sem rendelkeznek elegendő információval, ezért leginkább a tiltás módszerével élnek, amely korántsem jó megoldás. Ezen a helyzeten szeretne változtatni és elősegíteni a szülő-gyerek együttműködést a Mongu for Teen applikáció, amelynek célja, hogy közös tanulással hozza létre a „digitális családot”. A telefonra (jelenleg iOS operációs rendszerre) letölthető alkalmazás nem a főként szűrésen alapuló (parental control) szoftverek elvei szerint működik, elutasítja, hogy a szülő hozzáférjen gyermeke böngészési előzményeihez és beszélgetéseihez.
A projekt ötletgazdája és ügyvezetője, Dr. Dóra László szerint nem szabad a gyerek privát szférájába beférkőzni, de nem is lehet magára hagyni, a fenyegetések ugyanis valósak. Saját felmérésükből is kirajzolódott, a szülőket a nem megfelelő tartalomhoz való hozzáférés, a digitális eszközöktől való függőség, az énkép zavar és a gyerekek fényképeivel, videofelvételeivel történő visszaélés aggasztja, míg a tizenévesek kortársaik zaklatásától (cyberbullying) és a felhasználói fiókok elvesztésétől tartanak. Ezek elhárításához folyamatos információra van szükség, amit viszont a felnőttek nem feltétlenül tudnak megadni, mivel nem ismerik a fiatalok körében használt alkalmazásokat: a tizenévesek másra használják a Facebookot vagy az Instagramot, mint szüleik, és a TikTok, Discord is ismerősebb terep számukra, részletezte az ügyvezető. A Mongu for Teen alkalmazáson keresztül személyre szabott információkat érhet el mindkét oldal: a tíz-tizennégy évesek játékos, humoros formában tanulhatnak a kibertérről, a szülők pedig tájékozódhatnak az újdonságokról, és gyermekük tudásáról.
Már az első telefonhasználattal párhuzamosan meg kellene ismertetni a legkisebbekkel, mire kell vigyázni internethasználatkor, ám ennek még nincs igazán kultúrája hazánkban, vélekedik Dóra László. Úgy látja, míg sokan csak passzív szinten használják a közösségi médiát, addig az aktív használók azt érzik, már nincs szükségük tanulásra, fel sem merül az igény, hogy óvatosak legyenek. És ha sokszor a felnőttek sem értik, miért fontos, hogy ne osszanak meg magukról sok információt, hogy várhatnánk ezt a gyerekektől? Az ügyvezető szerint ezen változtatni csak folyamatos tudatosítással lehet: ennek jó gyakorlatai lehetnek az iskolai órák keretében tartott tájékoztatások, a jogvédő szervezetek edukációs programjai, vagy a hasonló applikációk. Nem kérdés azonban, még hosszú út áll előttünk.
