Az egykori diplomata a kormány által kézben tartott „vádrendben” egy év felfüggesztett börtönt és 540 ezer forint pénzbüntetést kapott, és enyhítésért fellebbez. A jogszabályokat szigoríthatják ugyan, de az ítélet ennél súlyosabb már nem lehet: az ügyészséget köti az általa indított egyezség.
Kalodába fogta a kormánypártot az emberek igazságérzetével ellentétes Kaleta-ítélet. Jól mutatja ezt a külügy korábbi titkolózása és Deutsch EP-képviselőnek a „végtelenül független magyar bíróságokat” célkeresztbe emelő cinizmusa. A részben gyermekpornográfiát tartalmazó, 19 ezernél több felvétel birtoklásáért elítélt perui exnagykövetre kirótt büntetés méltatlanul elnézőnek tűnhet.
A nemzetközi pedofilhálózat több mint 300 tagját ítélték el, és a 444.hu híre szerint Amerikában mindenkit bekasztliztak: 91 nap elzárás volt a legenyhébb, 15 évi a legsúlyosabb büntetés. A legtöbb elkövető 5 év letöltendőt kapott. Utóbbiak tényállása nagyjából megegyezett Kaletáéval, az oldal felhasználói voltak, és több videót letöltöttek saját számítógépükre.
A magyar büntető törvénykönyvben alkalmazott tételek nem mondhatók se túl enyhének, se túl szigorúnak nemzetközi összevetésben, mondja Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Az utóbbi öt évben 117 vádlottat ítéltek el jogerősen 18. életévét be nem töltött személyről szerzett vagy birtokolt pornográf felvétel megszerzése miatt. Az ügyészség 74 vádlott esetében indítványozott felfüggesztett szabadságvesztést, és a bíróság 69 vádlottal szemben egyetértett a vádhatósággal. Nyolc vádlottra kértek végrehajtandó szabadságvesztést, a bíróság jogerősen csak az elkövetők felével szemben szabta ki ezt.
A világ jogalkotói trendje a büntetések szigorítása – ami Lattmann szerint csekély elrettentő hatással bír. A törekvések viszont érthetőek: az internetes technológia fejlődése és hozzáférhetősége miatt a beteges tartalmak elérhetősége a jelek szerint egyre többekben aktivál kóros folyamatokat, sokasodnak a gyermekpornográfiával összefüggő bűncselekmények.
Legfőbb egyezség
A Kaleta-ügyben az okozta a gondot a nemzetközi jogász szerint, hogy a bíróságot valószínűleg ügyészségi egyezség kötötte. Vagyis tartania kellett magát a terhelt – leendő vádlott – és a vádhatóság beismerést követő megegyezéséhez. Ennek egyébként ellentmondani látszik Lattmann szerint az ügyészség minapi magyarázkodása, ami – konkrétumok és jogszabályhelyek megjelölése nélkül – arra enged következtetni, hogy ha a büntetőeljárási törvény szerinti egyezség mégsem köttetett, a vádhatóság a beismerésért cserébe indítványozott felfüggesztést. Ezért a bíróság ebben az esetben sem alkalmazhatott volna súlyosabb büntetést. Ettől akkor lehetett volna eltérni, ha a bíró másként minősíti a bűncselekményt.
„Az ügyészség a gyermekpornográfia birtoklását tette a vád tárgyává, ami 0–3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, miközben akár a minősített eset is megállhatott volna: 1–5 évig terjedő börtönbüntetés jár a tartalom átadásáért vagy hozzáférhetővé tételéért. Ha a terhelt fájlcserélő alkalmazással töltötte le a képeket, akkor a technológia természete okán a hozzáférés biztosítása is megvalósulhatott” – véli a nemzetközi jogász. Ez azonban bizonyítási kérdés, ha az ügyészség nem ásott elő bizonyítékot a tartalmak beszerzésének módjáról, akkor a bíróság nem végezheti el ezt a munkát helyette.
„Az ítéletet a bűncselekmény kifejezetten súlyos és undorító jellege ellenére is korrektnek tartom szakmailag, hiszen nem a bíró dolga a bizonyítás. A jogalkotó azonban megfontolhatná, hogy bizonyos bűncselekményeket kivegyen az ügyészségi egyezségek köréből, esetleg jobban biztosítson, így megmaradna a bíróság mérlegelési szabadsága. A 2017-ben elfogadott új büntetőeljárási törvény „egyezségi megoldásai” ugyanis a kisebb ügyek gyorsítását szolgálták, most viszont ez kifejezetten rosszul sült el, az ügyészség talán nem kalkulált a széles körű és érthető felháborodással” – fogalmaz Lattmann Tamás. Kaleta fellebbezése, amivel látszólag kijátssza az ügyészséget, pedig csak olaj volt a tűzre.
Az 540 ezer forintos pénzbírságot a nemzetközi jogász alacsonynak érzi, tekintettel a volt diplomata anyagi viszonyaira, és arra, hogy jövedelemszerző tevékenysége különös összeférhetetlenségben állt az elkövetett cselekménnyel. Egy teljes értékű büntetőeljárásban jó eséllyel magasabb összeg jött volna ki.
A Kaleta-ügy részleteit – vélhetően a külföldi társszervek nyomozati érdekekre hivatkozó kérésére – 10 évre titkosították, ami a nemzetközi jogász szerint méltányolható. „Ha szégyenszemre más társszerveknek és nemzetközi intézményeknek kellett leleplezniük a magyar elkövetőt, akkor az a minimum, hogy ha segíteni nem tudnak, akkor legalább ne ártsanak a hazai hatóságok” – mondja Lattmann Tamás. Aki az ítélettel és annak mértékével összefüggő további eszmefuttatásokat már a spekulációk és a konteók körébe sorolná.
Döbbenetes ugrás
A gyerekekkel szembeni szexuális erőszak legtöbbször rejtve marad: száz ügyből úgy tíz derül ki, és csak egyben indul eljárás. Gyurkó Szilvia gyerekjogi aktivista, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője szerint hasonló a helyzet a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális erőszakot rögzítő felvételek felderítésével is. Még az Interpol sem bocsátkozik becslésekbe, mennyi gyermekpornográf tartalom érhető el az interneten, és mennyi fogyasztójuk lehet valójában (az Európai Bizottság minapi adatai szerint mintegy 750 ezren lehetnek). A nemzetközi rendőrségi szervezet naponta átlagosan 15 gyereket tud beazonosítani a pornográfnak számító felvételeken. Az áldozatok 20-25 százaléka azonban rejtve marad, márpedig ha őket nem sikerül megtalálni, akkor nagy eséllyel az elkövetőt sem lehet.
„Döbbenetes ugrás figyelhető meg a statisztikában az utóbbi tíz évben, mert amíg 2010-ben 20 ezer online szexuális erőszakot tartalmazó esetről lehetett tudni, addig tavaly már 960 ezer ügy került nyilvánosságra. Többet foglalkozunk a #metoo mozgalmakkal és a gyerekek áldozatiságával, egyre több ügy üti át a társadalom ingerküszöbét a médiának és a közbeszédnek köszönhetően” – mondja a gyerekjogi aktivista.
A pedofília nem betegség, nem is szerepel a WHO betegség-nyilvántartásában. Máskülönben nem lehetne bíróságon felelősségre vonni és börtönbe zárni az elkövetőket. „Jelenleg azt tekintjük pedofilnak, aki annak vallja magát. Nincsenek tesztek, amelyek alapján egyértelmű megállapítást lehetne tenni. A terápiás kezelésre vonatkozó kísérletek is döntően csak azoknál alkalmazhatók, akik már a börtönbüntetésüket töltik, és pedofilnak vallják magukat. A körükben végzett kísérletek alapján nem mondható, hogy a pedofília gyógyítható volna, ahogy a szexuális érdeklődés egyéb formái, például a fétisek sem azok. Korlátok közé lehet szorítani őket, a terápiás beavatkozások és segítségnyújtások erre törekszenek. A felelősségérzet felkeltése, a gyerekkel szembeni empatikus, felelős, önkorlátozó magatartás megerősítése a cél, ami a valódi pedofilok számára »cölibátust« jelent, a szexualitás meg nem élését” – magyarázza a gyerekjogi aktivista.
Szexuális predátorok
Ahogy terjedt az internet, ahogy egyre többen fogyasztottak gyermekpornográf tartalmakat, úgy lett egyre szélesebb a pedofíliának mint szexuális érdeklődésnek a spektruma. Eddig aszerint különböztették meg őket, hogy milyen életkorú gyerekekre fókuszált a libidójuk (csecsemőre, 3, 6 vagy 11 évesre), homo- vagy a heteroszexuális érdeklődésűek-e, esetleg az erőszak, a kényszerítés és a megalázás is része-e a szexuális vágyuknak. Ma már az időszakos pedofilt is ismerik, aki azért fogyaszt ilyen tartalmat, mert a szexualitással kapcsolatos ingereinek a kiütése után új impulzusokat keres, de megáll ezen a ponton.
Gyurkó Szilvia szerint a gyermekpornográfia esetén ugyanaz a cinizmus érhető tetten, mint a rákszűrésnél: lehetnénk sokkal hatékonyabbak, de a rendszer nem tud mit kezdeni azokkal, akiket el kellene látni. „A fogyasztókat a világon kevés helyen ítélik letöltendő szabadságvesztésre, amelyeknek egyébként a visszatartó ereje is kétséges. Akadnak országok, ahol a kémiai kasztráció intézményét vezették be, másutt a kötelező terápia vagy a szexuális regiszter működik: ezekkel a mellékbüntetésekkel lehet valamiféle falat emelni az elkövetők köré. De nincs megnyugtató válaszunk” – fogalmaz. Szerinte használni kellene az olyan megelőző eszközöket az igazságszolgáltatásban, mint a foglalkozástól eltiltás vagy éppen az Egyesült Államokban működő nyilvános névregiszter. Akik ebben szerepelnek, nem lehetnének például iskolai gondnokok, nem költözhetnének óvoda mellé, nem dolgozhatnának gyermekotthonban. A Gyerekjogi Civil Koalíció már megfogalmazta a javaslatait a törvényhozás felé.
A megelőzés felelősségéről az aktivista elmondta: a szülőknek tudatosnak kell lenniük a gyerekükről készült felvételek megosztásában. „Ne legyen tabu ez a téma, beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy léteznek szexuális predátorok, akik számára a net zsákmányszerző terület. A hashtagek és a fotók alapján, az általuk használt algoritmusokkal megtalálják és behálózzák a könnyen csábítható fiatalokat, akik hálásak a figyelemért, a törődésért. Beszéljünk arról is, hová fordulhatnak segítségért, ha veszélyt éreznek.”
Az Interpol működteti a pedofil hálózatok internetes feketelistáját. Ezeknek a tartalmaknak a 86 százaléka pornográf tartalom, és jó részük erőszakos is: a fiút ábrázoló felvételeknél magasabb a kockázata az erőszaknak és a kényszerítésnek. A video- és fotótárak másik része azért izgalmas egy pedofil számára, mert olyan életkorú gyerekek ábrázolnak intim, de nem pornográf helyzetben, akik iránt szexuális vágyat érez. A büntetőjogi szempontból értékelhető felvételeken pornográf póznak, tevékenységnek vagy aktusnak kell látszaniuk, máskülönben a bíróság nem állapítja meg a gyermekpornográfia tényét.
Sötét webbugyor
A láthatatlan vagy mély web mintegy 550-szer nagyobb, mint a közismert, felszíni web, s ennek töredéke a dark, vagyis a sötét web. Utóbbin az alvilági tartalmak és piacok jellemzően fórumokként vannak jelen, olyan hálózatok mögé bújtatva, amelyek beazonosítása körülményes. A hagyományos böngészők nem mutatják őket, de a TOR (The Onion Router) például igen, amely hagymát jelent a tartalmak sok rétegű titkosítására utalva. Itt, a darknet egyik legsötétebb sarkában bújt meg a Welcome to Video, amit egy 23 éves dél-koreai férfi üzemeltetett 2015 és 2018 között. Ő már leülte másfél éves büntetését, de talán nem ússza meg ennyivel. A felületéről az utolsó év februárjában már egymillió oldalt töltöttek le a felhasználók, a VIP-jogosultak 350 dollárt fizettek. A tartalomgyártásra is ösztönző oldalon több mint 200 ezer, gyerekekről készült és kimondottan erőszakos képek és videók is szerepeltek. Egy 26 éves brit férfi például videóra vette, ahogy megerőszakol két bedrogozott, öt év alatti gyereket, és ezt feltöltötte az oldalra – 22 év vár rá a rács mögött.
„A nemzetközi bűnüldöző szervezetek folyamatosan monitorozzák az illegális szolgáltatásokat tartalmazó hálózati pontokat, de ez egy olyan macska-egér játék, amiben a hatóságok mindig le vannak maradva egy lépéssel” – mondja Makay József kiberbiztonsági szakértő. Ha e hatalmas alvilági piacot laikusként böngészi az ember, akkor jó eséllyel semmit sem talál, hiszen nem tudja, mit kell keresnie. A fórumoknak megvan az egyedi azonosítójuk, amelyeket olykor megváltoztatnak, eltüntetnek, hogy másutt felbukkanjanak vagy új felületet hozzanak létre.
Az utóbbi időben megváltozott az illegális szolgáltatások piaca. A korábban jellemzően a TOR-hálózatra rejtett tartalmak titkosított chatalkalmazások beszélgetőszobáiban jelennek meg. Vannak platformok, amelyekre jobban rálátnak a hatóságok, a Facebook által üzemeltetett WhatsApp ilyen, ezen nagyobb az esély a lebukásra. A Telegram azonban – amelyen a terroristák is kommunikálnak – már keményebb dió. Itt megbeszélik a bitcoinárakat, és már érkezhet is az információ vagy a termék. Jellemzően zip csomagban: több tízezer felvételhez nem feltétlenül kell éveket szörfölgetni a mély web alvilági rétegeiben, elég lehet egyetlen kattintás.
„A problémát abban is látom, hogy gyakran már meg sem próbálják TOR-hálózatokba rejteni az illegális tartalmakat, hanem kiteszik a nyilvános felületekre, és még csak nem is speciális karakterláncokból álló webcímekre, hanem beszédesekre és keresőbarátokra. Ezeket egy idő után lekapcsolják ugyan a hatóságok, de ekkor a tartalmat másik szerverre, másik országba költöztetik” – avat be a kiberbiztonsági szakértő.
Az illegális felületek olyan embereket is fenyegethetnek, akik nem kíváncsiak a beteges tartalmakra, hanem csak odatévednek, esetleg olyan kártevő kerül a gépükre, amelyek azt szimulálják, hogy nézik ezeket az oldalakat, rákattintanak a hirdetéseikre. A nemzetközi pedofilhálózatot vélhetően egy videóba rejtett kémprogram buktatta le, ami rávette a rendszert, hogy kotyogja ki az IP-címeket. „Jobb ezektől a tartalmaktól biztonságos távolságot tartani, mert a megfigyelőkódtól a zsarolóvírusig számos meglepetést tartogat a laikusoknak a sötét web” – javasolja Makay József.
Óvatosan a félmeztelen, pancsolós képekkel
„Még 2013-ban hivatalból vizsgáltunk olyan internetes honlapokat, ahol akár kiskorúak is regisztrálhattak társkereső szolgáltatásra. Ezeknél mind eljárást indítottunk, köteleztük őket a megszüntetésre, és bírságoltunk is. Több mint 2000 problémás oldalt találtunk” – erről Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke beszélt lapunknak. Szerinte gyakran a szülők sem mérik fel, hogy minek tehetik ki a gyermeket, ha akár a kisgyermekkori félmeztelen, pancsolós képeiket nyilvánosan megosztják a közösségi oldalakon. Ugyan a gyermekpornográfia inkább a rendőrség asztala, de közvetve a NAIH-hoz is eljut egy-egy eset. „Emlékezetes a Bajcsy-Zsilinszky úti szexkamion ügye, amikor a járókelők között lehettek kiskorúak, és megjelenhettek a pornójelenet hátterében. De előfordult, hogy egy kisfiúval fajtalankodtak az iskolatársai, a televízióban pedig kitakarás nélkül jelent meg az arca. Emiatt büntetőfeljelentés is volt, de végül nem állt meg a bűncselekmény, mert azt mondták, nem történt jelentős érdeksérelem” – meséli Péterfalvi.
Gyakran a fiatalok maguk küldenek szexuális tartalmú képeket önmagukról. A NAIH Kulcs a net világához! című kiadványában 2014-es adatok alapján írták: a tinilányok 22 százaléka, míg a kamasz fiúk 18 százaléka küldött már magáról erotikus képet. Ráadásul 15 százalékuk olyan személynek is címzett ilyen tartalmat, akivel soha nem találkozott. A legtöbb „felderített” esetnél megállapítható, hogy az erotikus felvételeket az érintettek önmagukról vagy közös megegyezéssel másról készítették, de a felvételek sorsa a későbbiekben már tőlük függetlenül alakul. A hatóság látkörébe került egy olyan eset is, amikor egy 14 éves lány és egy 16 éves fiú erotikus fényképeket készített egymásról. A fiú a képeket dicsekvésből megosztotta egy közösségi oldal zárt csoportjában, amelynek majdnem a teljes osztály tagja volt. A lány édesapja tudomást szerzett az esetről és feljelentést tett a rendőrségen. Kuslits Szonja
3714
gyerek (0–17 éves) szenvedett el nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekményt az elmúlt öt évben.
