Idén várhatóan 10-15 százalékkal emelkedhetnek a kenyér árak. Ma már a leggyakrabban vásárolt fehér és félbarna kenyér kilója is többnyire a 300 forintos szint felett található, mint alatta. A különlegesebb minőségi termékek, az olívás, a hagymás, a rozsos, a gluténmentes, a szénhidrát csökkentett, vagy -mentes kenyerek pedig félkilónként is 450-1000 forintba kerülnek. A szakemberek szerint az energiaárak, a szállításai költségek és a bérnövekedés és kisebb mértékben a liszt drágulása nyomta feljebb a sütőipari árakat.
Mégsem emiatt csökkent a hazai kenyérfogyasztás, illetve alakultak át a fogyasztói szokások. Fontos szerepet játszott a változásban az egészséges életmód terjedése. Míg 2002-ben még egy magyar évente átlagosan 63 kiló kenyeret evett meg, addig tavaly ez 37 kilóra mérséklődött. Az európai átlag egyébként 50 kilogramm. A legtöbb kenyeret a franciák és a németek eszik.
A Gfk Hungária Piackutató Intézet egy korábbi kutatása például kimutatta, hogy tíz év alatt a fehér kenyeret naponta, vagy hetente fogyasztók aránya 76 százalékról 61 százalékra esett vissza. Ezzel szemben a barna, vagy félbarna kenyeret evőké 34 százalékról 50 százalékra növekedett. A nem hagyományos, illetve a korszerű étkezés igényeit kielégítő sütőipari termékek piachódítása töretlen maradt.
Az utóbbi időben vállalkozóként is megfigyelhettem, hogy egyre többen keresik az úgynevezett innovatív kenyereket, amelyek az egészséges táplálkozáshoz igazodtak – mondta a Népszavának Ilonka Boldizsár, a IX. Kenyér Verseny sajtónyilvános döntőjén. A Pék és Cukrász Világszövetség tiszteletbeli tagja és hazai nagykövete megjegyezte, az ágazat nyeresége 0-2 százalék között mozog. Az árakról nem akart jóslásokba bocsátkozni, hiszen az idei kenyérgabona aratása még nem fejeződött be, bizonytalan hogyan alakulnak az idei lisztárak. A sütőipari szereplők azonban csak az indokolt mértékben emelik áraikat.
A koronavírus járvány miatt azonban szinte az összes termék forgalma visszaesett – említette Werli József, a Magyar Pékszövetség nyugalmazott szakmai titkára. Nem a lakosság vásárolt kevesebbet, bár sokan áttértek az otthoni kenyérsütésre a járvány idején, hanem a szálloda, vendéglátó, valamint a turisztikai ipar összeomlása a fő ok. A szakember elmondta, az ágazatban folytatódik a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban általánosnak tekinthető koncentráció. Az elmúlt 15-20 évben az 1500 pékségből 900-950 működő vállalkozás maradt. A csökkenés valószínűleg nem áll meg, és csak a legversenyképesebbek maradnak talpon.
A sütőipar is szakember hiánnyal küzd. Sokan mentek a hazai bérek többszöröséért főleg német nyelvterületre. Ezért lehetőségeihez mérten a pékek is igyekeznek automatizálni, gépesíteni amit lehet a vállalkozásukban. A termelékenység növelésével legalább részben pótolható a hiányzó szakember. Aki pedig maradt, azt az iparági átlaghoz képest jobban meg kell fizetni.
