A világon sehol nem hotelipari érdekekre hivatkozva korlátozták a rövid távú lakáskiadást, Velencében, Amszterdamban vagy Barcelonában is a tömegturizmus okozta negatív hatásokat akarták visszaszorítani – mutatnak rá lapunknak küldött közös közleményükben Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesülete, illetve Somló Iván, a Felelős Rövidtávú Lakáskiadók Szövetségének elnökei, miután javaslatcsomagot nyújtottak be a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ) a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb, eredeti nevén: AirBed & Breakfast) piacának szabályozása kapcsán. Mint írják: nem értik, miért kellene a hoteleket olyan mesterséges piaci szabályozással versenyelőnybe hozni Budapesten, aminek a végeredményeképpen kevesebb turista választhatja a magyar fővárost.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége négy másik turisztikai szervezettel karöltve még áprilisban dolgozott ki egy javaslatcsomagot az ágazat újraindítása érdekében, amelynek része az is, hogy évi 120 napban a főszezon idejére (május 15.-szeptember 15.) korlátoznák a turisztikai célú lakáskiadást. A szállodák számára ugyanis egyre nagyobb – szerintük versenyelőnyben lévő - konkurenciát jelent a rövidtátávú lakáskiadás. Budapesten már lényegében ugyanannyi, csaknem 20 ezer férőhely van mindkettőben, a lakáskiadásra azonban nem vonatkoznak a hotelekre érvényes szigorú előírások. Jelentős a szürkegazdaság is: a szállodák mindegyike csatlakozott például a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) regiszteréhez, míg az érintett lakásoknak csak a 60 százaléka – érvelnek a szervezetek.
A szállodaszövetség persze régóta szorgalmazza a lakáskiadások megrendszabályozását - eddig
mindhiába. Azután jött a koronavírus, most pedig úgy tűnik: a turisztikai ügynökség is fogadókésznek mutatkozik a szigorításra. Nemrég ugyanis Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója egy podcastban jelentette be, hogy Budapesten valamilyen módon szabályozni fogják a rövidtávú lakáskiadást, és az ezzel kapcsolatos egyeztetések már el is kezdődtek a fővárossal illetve a szakmai szervezetekkel. Érvelésének alapja leginkább az volt, hogy a fővárosban a külföldi turisták hiánya miatt jóval lassabban indul be újra a turizmus, mint vidéken.
Somló Iván szerint azonban a szállodaiparnak és a rövid távú lakáskiadóknak nem egymással kellene versenyezniük, mert abból csak mindenki veszíteni fog, ráadásul nagyrészt két külön piacról van szó. Tévedés azt gondolni, ha valaki például az Airbnb felületén nem talál megfelelő szállást Budapesten, akkor a hotelek között kezd keresgélni. Inkább Prágát, Bécset vagy Krakkót fogja beütni a keresőbe, hiszen a hotelek nem szolgálják ki az igényeiket, például nincs konyha.
A koronavírusjárvány miatt a vendégek egyébként is a biztonságosnak vélt kisebb szállásokat, apartmanokat keresik, ahol jobban betarthatók például a szociális távolságok is. Nem szűkíteni kell tehát a jelenlegi helyzetben a szálláshelykínálatot, hanem színesíteni, hogy a potenciális vendégek több alternatíva közül tudjanak választani – érvelnek a lakáskiadók. Közös érdek viszont a minőségi turizmus és az árszint növelése, illetve a feketén működők visszaszorítása: utóbbihoz kiváló eszköz például az ez évtől kötelezővé tett NTAK-regisztráció – hangsúlyozza Somló Iván, aki szerint megkereséseik alapján minden szálláshelyfoglaló portál hajlandó lenne arra, hogy a hirdetést regisztrációs szám feltüntetéséhez kösse.
