A Honvédelmi Minisztérium (HM) arra kérte a létfontosságú magyar vállalatok vezetőit, hogy értékeljék a veszélyhelyzetben hozzájuk kirendelt katonai parancsnokok tevékenységét – értesült a Népszava. Lapunk információi szerint Benkő Tibor tárcavezető a rendkívüli jogrend megszüntetéséről szóló kormányrendelet kihirdetésének napján visszarendelte a kormány és a gazdasági társaságok hatékony kommunikációját és együttműködését biztosító Honvédelmi Irányító Törzseket (HIT). A kirendelt katonák ugyan még ezután is megjelentek a vállalatoknál, akkor azonban már csak elbúcsúztak.
A honvédelmi miniszter az érintett cégvezetőknek írt körlevelében reményét fejezte ki, hogy az irányító törzsek hatékony segítséget nyújtottak a krízis kezelésében. Ő mindenesetre úgy tapasztalta, hogy „számos közös eredményt sikerült elérni” a vállalatok veszélyhelyzeti gazdálkodásában.
A HM mindemellett arra kéri a cégvezetőket, hogy értékeljék a Honvédelmi Irányító Törzseket (HIT) munkáját, különös tekintettel arra, hogy milyen mértékben járult hozzá a kritikus helyzet kezeléséhez, hogyan tudott részt venni a vállalat napi életében, milyen hozzáadott értéket képviselt a zökkenőmentes működés fenntartásában. Azt is megkérdezte az igazgatóktól, hogy lehet-e szerepe a katonai összekötőknek egy újabb veszélyhelyzet idején, vagy más kritikus esetben, esetleg akár a napi működésben.
A járvány idején létrehozott „magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport” – amelynek élére Benkő Tibort állították – összesen 140, az ország működése szempontjából létfontosságú céget azonosított. Mindhez azonban nem küldtek honvédségi képviselőket, a tárca ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy végül 105 vállalatnál jelentek meg a katonák.
Mint arról korábban beszámoltunk, a vállalati szektorban aggodalmat keltett, amikor bejelentették, hogy a katasztrófavédelmi törvény előírásainak megfelelően a honvédség tagjait delegálják a létfontosságúnak ítélt cégekhez. Az akkor megnevezett cégek listáján ráadásul több olyan is szerepelt – például a kiskereskedelmi szektorban -, amelyek korábban a kormányközeli vállalatok potenciális felvásárlási célpontjaként is felmerültek. Márpedig a katasztrófavédelmi törvény igen szélesre tárta a cégekhez delegált állami szereplők mozgásterét: belenézhetnek például a cég könyvelésébe és jóváhagyhatják a cég kötelezettségvállalásait is. Piaci forrásaink ugyanakkor lapunknak azt állították, hogy a katonai delegáltak nem éltek ezzel a lehetőséggel.
– Nem mondom, az első nap volt egy kis riadalom a cégvezetésben, amikor a központban megjelent két tiszt, katonai gyakorló ruhában. Azonban nem kezdtek el parancsolgatni, udvariasak voltak, mindenkinek bemutatkoztak. Kértek egy kis irodát maguknak gépekkel. Ennyi történt. Inkább csak figyelték, tanulták a cég működését, és amiben tudtak, segítettek nekünk – mondta az egyik nagy vállalatnál dolgozó forrásunk. Példaként említette azt az esetet, amikor elakadt egy szállítmány, és a katonák intézték el, hogy időben megérkezzen az áru a céghez. - Később már ritkábban jöttek, volt olyan is hogy csak interneten keresztül jelentkeztek be – fogalmazott egy másik vállalat vezetője. A Honvédelmi Minisztérium lapunkkal azt közölte, hogy a katonák nem vettek részt hitelfelvételt, fejlesztést érintő döntésekben.
A törvény alapján egyébként a vészhelyzet idején állami irányítás alá vont és kárt elszenvedett cégek kárpótlást is kérhetnek az államtól. A tárca erre vonatkozó kérdéseinkre azt közölte: „a veszélyhelyzettel, katonai irányítással összefüggésben kártalanítási igényt nem támasztottak a cégek”.
Budapesten a Fővárosi Csatornázási Művek, illetve a Fővárosi Vízművekhez küldtek összekötőket. Utóbbinál a honvédségi kapcsolattartók mindennap megjelentek és értékelték a cég járványügyi intézkedéseit. A logisztikai feladatok – például a vegyszerek beszerzése – ellátása mellett, elsősorban a kieső munkaerő pótlásában számíthattak a segítségükre. De – mondták forrásaink – leginkább megfigyelők voltak.
