A tavasszal, nyáron lezáruló tisztújítások után júliusban el kell kezdeni beszélgetni az ellenzéki együttműködés mikéntjéről, és ősz elejére ki kell találni, milyen konstrukcióban, milyen kampánnyal fut rá a 2022-es országgyűlési választásra a kormányváltást remélő szövetség. Ezután nagyjából egy év marad arra, hogy mind a 106 választókerületben kerüljön közös képviselőjelölt, illetve akadjon egy érdemi miniszterelnök-jelölt – erről szólt az év elején összerakott ellenzéki forgatókönyv.
A tervezett menetrendnek azonban – amihez a pártok információink szerint tartják magukat – akad egy szépséghibája: miközben mindegyik erő túlesett a tisztújításon, az MSZP még nem.
Az MSZP kongresszusa eredetileg márciusban ült volna össze alapszabályt módosítani, és ezt követően választott volna helyi, megyei és országos vezetőket – csakhogy a koronavírus elfújta a márciusi összeülést, azaz minden csúszott. Így az a kérdés, a többi formáció mit gondol arról, hogy a szeptember 19-i tisztújító kongresszus után felálló szocialista vezérkar mennyire tartja magát egy korábbi megállapodáshoz.
Hogy ez kiderüljön – legalábbis erősen sejteni lehessen – arra azért nem kell őszig várni. Az alapszabály-módosítás felpörgetése érdekében ugyanis a párt nem kongresszuson dönt az „MSZP alkotmányáról”, hanem online szavazáson – ami a jövő hét közepén zárul. A jelenlegi elnökség által támogatott változások talán legfontosabbika, hogy a szocialisták átállnának egy társelnöki rendszerre (kötelezően egy nő és egy férfi), amelynek keretében a két „pártarc” lényegében szabad kezet kapna az együttműködés országos keretének kialakításában, menedzselésében.
Márpedig jelen pillanatban a társelnöki rendszer Tóth Bertalanhoz és a vele valószínűleg kéz a kézben induló Kunhalmi Ágneshez kötődik (a párost támogatja a választmány élére eséllyel aspiráló Hiller István országgyűlési alelnök is). Azaz, ha az MSZP rábólint a társelnöki rendszerre akkor egy esetleges elnöki riválisnak vagy csapatot kellene állítani (egy választmányi- és egy társelnök megnevezésével), vagy azt kockáztatja, hogy kisebbségben marad a vezetésben.
Budapestet nyerhetőnek tartják
„Egyelőre abban van konszenzus akár a Momentum elnökségében, akár az ellenzék pártjai között, hogy 2022-ben mind a 106 egyéni választókerületben egyetlen ellenzéki indulót kell majd támogatniuk” – mondta a Népszavának Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja.
„Ezen túlmenően az, hogy lesz-e előválasztás, ezt miniszterelnök-jelölti szinten tartsuk csak meg, vagy egyéni választókerületekben, egy közös listán induljunk, vagy esetleg más formában, az még a jövő zenéje. A cél természetesen az, hogy a kormányváltás szempontjából a lehető legjobb megoldást találjuk meg – mondta.
A pártban információink szerint ugyanakkor nem tartják magától értetődőnek, hogy a 2018-ban egyéni körzetet nyert ellenzéki képviselők újrainduljanak, mivel azóta jelentősen átrendeződtek az erőviszonyok az ellenzéki térfélen is. Különösen néhány budapesti körzetben lehet nagy verseny, mivel a fővárost a tavaly októberi önkormányzati választások fényében egy az egyben nyerhetőnek tartja az ellenzék.
Egy momentumos vezető arról beszélt lapunknak, hogy a Momentum-LMP-Jobbik, valamint a MSZP-DK két listás megoldásnak kevésbé látja az esélyét. Minden nyilatkozó arról beszélt, ha lesz előválasztás, akkor a Momentumnak lesznek saját jelöltjei.
A pártban ugyanakkor úgy látják, 2021 őszéig mindenben meg kellene állapodni és az előválasztásokat is lebonyolítani. - Kósa András, Unyatyinszki György
DK: Mindenki egyért
A Demokratikus Koalíció tartja magát korábbi álláspontjához, vagyis egyetlen ellenzéki pártlistát, egy miniszterelnök-jelöltet és mind a 106 egyéni körzetben egyetlen összellenzéki indulót szeretnének. Mint Barkóczi Balázs szóvivő a Népszavának elmondta, „az elmúlt években egyszerűen bebizonyosodott, hogy nincs más út a kormányváltáshoz: indultunk már külön, indultunk koordináltan, mindig a Fidesz kétharmada lett a vége”.
A párt szerint a 106 egyéni jelöltről és a közös miniszterelnök-jelöltről meg lehet egyezni akár tárgyalásokkal, akár előválasztás útján, utóbbi esetben „állnak elébe” a vetélkedésnek, de erről is minél hamarabb meg kellene egyezni. Ha emellett döntenek, akkor azt jövő tavasszal, nyár elején kellene tartani, majd 2021 őszétől már csak a közös jelöltek és a miniszterelnök-jelölt, valamint a közös program megismertetésére kellene az összellenzéki energiákat fordítani.
A párt egyik ismert politikusa ehhez még annyit tett hozzá, hogy mivel az MSZP és a Momentum esetében is csúszott-csúszik a tisztújítás a koronavírus miatt, ha ez mindenhol lezajlik, a lehető leghamarabb le kellene ülnie egymással az ellenzéki pártoknak, mert a végén kifutnak az időből.
Eleve nem biztos például, hogy a 106 egyéni választókörzetben olyan egyszerű lesz legalább arról megegyezni, hogy legyen-e előválasztás, vagy enélkül is meg tudják találni a közös jelöltet. Bár korábban többé-kevésbé elfogadott alapgondolat volt ezzel kapcsolatban a pártok között, hogy aki 2018-ban egyéniben nyert, az újrázhasson, még ez sem biztos, hogy ez teljesülni fog, azóta ugyanis volt átrendeződés az ellenzéki térfélen is a pártpreferenciákban. Emiatt elsősorban Budapesten a Népszava információi szerint a DK és a Momentum is több helyen felnyitná ezeket a tárgyalásokat is. - Kósa András
Jobbik: „közös jelöltnek kell kihívnia Orbán Viktort”
Továbbra is elkötelezett a Jobbik abban, hogy a választókörzetekben egy ellenzéki jelölt vegye fel a küzdelmet a Fidesz jelöltjével szemben. A kormányváltás itt dől el, ezért ez a legfontosabb, amiben az ellenzéki oldalon nincs vita – tájékoztatta lapunkat a párt sajtóosztálya.
Abban sincs vita, hogy egy közös miniszterelnök-jelöltnek kell kihívnia Orbán Viktort, akinek a kiválasztása – amennyiben tárgyalásos úton nem sikerül eredményre jutni – az előválasztás lehet. A Jobbik szerint azonban a módszer korántsem biztonságos. A Fidesz befolyásolhatja a végeredményt, emellett anyagilag is kivéreztetheti az amúgy sem forrásgazdag ellenzéket – de jelenleg nincs hatékonyabb módszer. Kérdésünkre kiderült: a Jobbiknak „természetesen vannak elképzelései a megfelelő miniszterelnök-jelölt személyéről”, de az ellenzéki tárgyalások jelen szakaszában ezt korai a nyilvánosság elé tárni.
Jakab Péter pártelnök korábban nehezen tartotta megvalósíthatónak olyan közös ellenzéki listát, amelyen a DK-s Gyurcsány Ferenc és más – név szerint nem említett – kompromittálódott baloldali politikusok is szerepelnek. A lapunknak adott mostani válasz szerint a párt ma is fontosnak gondolja, hogy lehetőleg ne megosztó, hanem integratív politikusok, közéleti szereplők alkossák a listát.
A Jobbik a kormánykritikus – köztük a Fideszből kiábrándult – szavazók maximalizálására a két lista koncepcióját tartja a leghatékonyabbnak, de elfogadja, hogy ez ma még vita tárgyát képezi az ellenzéki térfélen. A Jobbik a kérdést „kormányváltásért felelősséget érző ellenzékként” nem a nyilvánosság előtt, hanem a tárgyalóasztalnál kívánja megvitatni. - Czene Gábor
