Az emberek többsége még mindig nagyon fél a járványtól, éppen ezért egy tervezett beavatkozást, mint például egy szürkehályogműtétet nem tart halaszthatatlannak. Emiatt több, lapunk által megkérdezett intézményben is viszonylag hamar sikerül ellátni azokat, akik vállalják a beavatkozást. Akár egy héten belül is sor kerülhet az egynapos műtétre. Érdemes tehát alaposan utánanézni annak, hogy hol mennyi időt kell várakozni egy-egy műtétre, hiszen akár ötször-hatszor rövidebb idő alatt is sorra lehet kerülni, ha másik intézményt választ egy beteg. Erre egyébként van lehetőség, hála a várólista-csökkentő programnak. Ennek lényege, hogy több beavatkozás mentesült a korábbi teljesítményvolumen-korlát alól, vagyis megszűntek a finanszírozási korlátok, így jóval több műtétet végezhetnek el a kórházak és más intézmények betegeit is átvehetik, ha van erre kapacitásuk. Jó példa a szürkehályogműtét is, amire a fővárosban akár 1-2 héten belül sor kerülhet, míg például a Dél-Alföldön a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) hivatalos adatai szerint az átlagos tervezett várakozási idő 152 nap, a Dél-Dunántúlon 204 nap. Erre a beavatkozásra jelenleg 9422 embernek lenne szüksége.
Egy lapunknak nyilatkozó, de neve elhallgatását kérő szakember szerint a járvány miatt az egy évben elvégzett várólistás műtétek 16 százaléka maradt el, tolódott a kiesett 2-2,5 hónap miatt. Ha ismét beindul az ellátás, az nem feltétlen jelenti azt, hogy a sokszorosára nő a várakozási idő, de a betegeknek érdemes tájékozódni a NEAK honlapján a különböző intézmények várólistáiról, hiszen ezek között, ahogy az a számokból is látszik, jelentős különbségek lehetnek. Az igazán nagy betegrohamig, aminek érkezését az orvosok és a szakemberek augusztusra és szeptemberre becsülik, egyes kórházakban könnyű időponthoz jutni. Nem csupán a műtétek, de a diagnosztikai vizsgálatok is jóval hamarabb érhetőek el egyes intézményekben, mint amihez eddig szoktunk. Szintén egy fővárosi kórházban az MR-re nem kell várnunk 2 hétnél többet, annak ellenére, hogy nem sürgős a vizsgálat. Míg tehát máskor hónapokat is várniuk kell a betegeknek egy ilyen diagnosztikára, addig ezt most „szinte azonnal” megcsinálják.
Izzanak a vonalak
A fővárosban egyelőre visszafogottabban járnak szakrendelőkbe és kórházakba a betegek, ezzel szemben némely vidéki városokban már most izzanak a telefonvonalak a vizsgálatai kérelmek miatt. A napokban adta hírül az RTL Klub, hogy szinte lehetetlen elérni a győri Petz Aladár Kórházat telefonon, erről egy Facebook-csoportban panaszkodtak a betegek. A túlterheltség oka az lehet, hogy a főigazgató szerint a járvány miatt csak ott félmillió vizsgálatot halasztottak, és most tízezren próbálnak telefonálni időpontért. Már a kórház előtt is sorban állnak a betegek. A főigazgató azt is elmondta, volt olyan nap, amikor 2560 telefonos előjegyzést rögzítettek, több száz beteg pedig közvetlenül a kórháztól kap időpontot.
Vannak olyan műtétek, melyek esetében már most elképesztően hosszú várakozási idővel kell számolni. A csípő- és térdprotézisműtétek várólistája ugyan különböző a térségekben, de nem sok jóra számíthatnak a betegek. Csípőprotézisre a Dél-Alföldön 166 napot kell várni, Észak-Magyarországon pedig már 376 napra ugrik a mutató. Az országban összesen 3898 betegnek lenne szüksége ilyen beavatkozásra. A térdprotézis esetében a legrövidebb, átlagos tervezett várakozási idő Dél-Közép-Magyarországon van (160 nap), míg a leghosszabb Nyugat-Dunántúlon (541 nap). A fájdalmaktól mentes járáshoz térdprotézisre 5635 ember szorulna. A betegeknek minden esetben érdemes nem csak a régiókat, de a kórházakat is összehasonlítani. A Zala megyei Szent Rafael Kórházban például az átlagos, tervezett várakozási idő egy térdprotézisműtétre 671 nap, míg ugyanez a Pécsi Tudományegyetem klinikáján már „csak” 283 nap. Aki ki tudja fizetni az 1,1 millió forintos protézist, azt esetenként sokkal hamarabb, szinte azonnal megműtik. Erre azonban keveseknek telik. A Pest megyei, akkor 67 éves Darvasi Lászlóné 2018-ban beszélt arról a Vasárnapi Híreknek: nála sokkal fiatalabbakkal is találkozott a kórházban, szerinte messze nem csak az időseknek van szükségük protézisre. A várakozási idő azonban mindenkinek hosszú volt, hacsak a családnak nincs felesleges egymillió forintja. Az asszonynak ugyanis felajánlották: ha kifizeti a protézist, akkor hónapokkal hamarabb meg tudják operálni. Orvos és műtő ugyanis van. A több hónapos várakozás legfőbb oka nem a szakemberhiány, hanem az, hogy mivel rendkívül drága, az egészségbiztosító csak bizonyos számú protézist finanszíroz az intézményeknek. Nincs rá lehetőségük, hogy ennél többet vásároljanak. A gerincstabilizáló operációkra is igen hosszú ideig kell várni, a legfrissebb adatok szerint 857 ember szerepel ezen a listán, az átlagos tervezett várakozási idő pedig nem kevesebb, mint 269 nap. Ez persze térségenként itt is eltérő lehet. Míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetben mindössze 18 nap után kerülhet sok a beavatkozásra, ott ugyanis csupán egyetlen várakozó szerepel a listán, addig a Pécsi Tudományegyetemen ez már 396 nap, ott 147 beteg várakozik.
Vannak olyan betegek is, akik azért várnak akár éveket is, mert ragaszkodnak egy-egy orvoshoz, klinikához, ezért sem akarnak máshová menni az operációra. Nekik el kell fogadni, hogy akár a többszörösét is várniuk kell, mint társaiknak.
Dupla annyi beteg egy hét alatt
Arra, hogy milyen gyorsan bővül az országos várólista, a Privatbankar.hu mutatója is rávilágít: a múlt héten még azt közölte, hogy jelentősen csökkent a koronavírus-járvány következtében a műtétre várakozók száma, míg 2020. február elején 29 176 fő várt összesen valamilyen műtétre, addig június 9-én ennél jóval kevesebb, 15 858 beteg szerepelt a listán. Ennek oka azonban nem az, hogy kevesebb betegnek lenne szüksége beavatkozásra, hanem az, hogy a járvány miatt nem tudtak műtétre jelentkezni az érintettek. A helyzet azonban őrült tempóban változik, mindössze 8 nappal a cikk megjelenése után, a héten csütörtökön már 28 337 beteg szerepelt a NEAK hivatalos várólistáján. Vagyis egyetlen hét alatt közel a duplájára nőtt a várakozók száma, pedig sokan most még el sem tudják érni az intézményeket, hogy időpontot kérjenek.
Egy lapunknak nyilatkozó, de neve elhallgatását kérő fővárosi kórházigazgató arról beszélt: náluk nem okoz gondot a kiesés, megfelelő kapacitásokkal rendelkeznek. „Mindenki várta, hogy jöhessenek a betegek, amint kijött az ezt megengedő rendelkezés, elkezdtük megszervezni az ellátást úgy, mint a járvány előtti időszakban. Mára szinte teljesen visszaállt a korábbi menetrend. Néhány ágyat fenn kell tartani az esetleges koronavírus-fertőzötteknek, és a bejáratnál továbbra is mérik a lázat, de ennyi. Már a látogatási tilalmat is feloldották, és a 65 év feletti orvosok egy része is visszaszivárgott a rendszerbe, nekik nagyon hiányzott, hogy dolgozhassanak” – mondja.
Kerestük a NEAK-ot is, szerettük volna megtudni többek között, hogy miképpen próbálják behozni az elmaradt műtéteket, mikor és milyen módon indulhat el az 5 milliárd forintos várólista-csökkentő program, melyek azok a műtétek, ahol a legnagyobb szükség van arra, hogy rövidüljenek a várólisták, de kérdéseinkre lapzártánkig nem érkezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jóváhagyott válasz.
