A kormány és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) az elmúlt években folyamatosan digitalizálta az adóztatást és az ellenőrzést, a fő csapásirány az áfacsalások csökkentése volt. Az elmúlt évek eredményeként az eltitkolt általános forgalmi adó (áfa) aránya a teljesen bevételen belül a 2010-es 22 százalék körüli értékről már 2015-re 12-13 százalékra csökkent, ami az uniós átlag, miközben Magyarországon a legmagasabb - 27 százalékos – az áfateher.
Az elmúlt években a kormány előbb az online pénztárgépek, majd az elektronikus árukövetés bevezetésével csökkentette az áfacsalásokat, és ezt követte az online számlázás elindítása két évvel ezelőtt. 2018 közepétől minden százezer forintnál nagyobb áfatartalmú számláról - online - adatokat kell küldeni a cégeknek a NAV-hoz, ellenkező esetben komoly, számlakként több százezer forintos büntetést kockáztattak a vállalkozások. Idén július elsejétől eltörlik a százezer forintos értékhatárt, és már minden belföldi forgalomban, cégtől cégnek kiállított számláról elektronikus adatot kell küldeni. Vagyis elvileg a NAV minden egyes idehaza kiállított számlát látni fog, az áthárított áfát tartalmazókat éppúgy, mint az áfa-nélkülieket, vagy a fordított adózásúakat. Fontos változás lesz az is, hogy 2020. július 1-jétől egyes, tárgyi adómentes ügyletekről kötelező lesz számlát – illetve egye esetekben nyugtát – kibocsátani, és az ilyen ügyletekről (például adómentes fogorvosi szolgáltatásról, adómentes ingatlanértékesítésről) kibocsátott számlákról is kötelező lesz az adatszolgáltatás.
Ám az átállás még az adóhivatal szerint sem fog egyik napról a másikra megtörténni, különösen, hogy sokan amúgy is az utolsó pillanatra hagyják a kötelező teendőket. A GKI Gazdaságkutató és Billingo.hu online számlázó cég közös kutatása is megerősítette, hogy a vállalkozások jó része nem készült fel, amellett, hogy számosan a túlélésért küzdenek. Halasztásra nincs remény, pedig a COVID-19 vírus miatt kialakult helyzetben számos társaság várta a jogalkotó ilyen értelmű bejelentését. Az adóhatóság viszont több fórumon is megerősítette, hogy július 1-jétől kötelező lesz az adatszolgáltatás, azonban szeptember 30-áig nem bünteti a késlekedőket. Ennek feltétele azonban az, hogy az újonnan kötelezettek még az első számla kiállítása előtt regisztráljanak az Online Számla rendszerben. Ez haladékot jelenthet sok tízezer kisvállalkozó számára, akinek is csupán néhány hete maradt a felkészülésre, ezt érdemes szem előtt tartani – mondta Farkas Gábor, a PwC Magyarország Adó- és Jogi Tanácsadási Üzletágának igazgatója.
A fehérítési és adóbevétel-növelési törekvések ezzel korántsem érnek véget. 2021. január 1-étől már minden számlát látni fog a NAV, vagyis nemcsak a belföldi cégeknek, hanem a külföldieknek és a magánszemélyeknek kiállított bizonylatokat is – erre Bákonyi László ügyvéd, adószakértő hívta fel a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 300 ezer adatszolgáltatóval szemben akár 1,8 millió cégnek kell majd adatot szolgáltatni a forgalmáról, vagyis a magyar gazdaságban végbemenő minden legális tranzakcióról tudomást szerez az adóhivatal.
Az online számlázásra és adatszolgáltatásra való áttérés nemcsak az ellenőrzést, hanem az adóadminisztráció egyszerűsítését is szolgálhatja. Ugyanis, miután a NAV minden számlaadattal rendelkezik majd, elvileg képes lesz – az e-szja-hoz hasonlóan – elkészíteni minden cég számára az áfabevallási tervezetet. De amíg ide eljutnak kis kkv-k, addig a mostani átállás növelni fogja adminisztratív terheiket, ám azzal, hogy számlázásukat teljesen elektronizálják hosszú távon költségeket takarítanak meg.
