A lehető legrosszabbkor tudták Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) dolgozói azt, hogy Debrecen 2030-ig szóló fejlesztési programja részeként biztosan a hajdúsági nagyvárosba költöztetik a gyűjtemény. A múzeum név nélkül megszólaló munkatársai úgy fogalmaztak a kedden bejelentett döntésről, hogy ez számukra a harmadik csapás. Az első a járványhelyzet, ami miatt az intézménytől is vontak el pénzeket: ennek következtében sokan hatórás munkára álltak át, másokat fizetés nélküli szabadságra küldtek, és nem tudják, meddig tartanak az új szabályok. A második pofon a kulturális dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát megszüntető törvény megszavazása volt, aminek értelmében novembertől a múzeumi dolgozók a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek, elbocsátáskor például kevesebb védelmet élveznek.
Ezek miatt aztán az utóbbi hónapokban nem is tudtak foglalkozni az igazán nagy veszéllyel, a költözéssel – mondta lapunknak egy muzeológus, hozzátéve, hogy az elmúlt egy évben nem is kaptak tájékoztatást arról, hogy milyen tervek vannak a múzeum jövőjéről. Csak az jelezte a költözés előszelét, hogy elkezdték a Ludovika-téri gyűjtemény „revízióját”, vagyis leltárának elkészítését, de a munka a járvány miatt abbamaradt.
Tavaly júniusban a Természettudományi Múzeum minden dolgozója tiltakozott a költözés ellen, most az idősebb szakemberek arra számítanak, hogy a csomagolás és költöztetés évekig eltarthat, talán addig, amíg el nem érik a nyugdíjkorhatárt. A fiatalabbak sem könnyen állnak fel, a szakmájukban mindenhol nehéz a helyzet, de azt senki nem tudja, a 200 alkalmazottból hányan lesznek hajlandóak végül a cívis városba költözni. Azt sem tudják, három, vagy öt év kell a költözéshez, hisz ekkora munkát múzeum Magyarországon még nem végzett. Azt nem tudni, hogy van-e már konkrét terve, menetrendje az áttelepülésnek, mert a debreceni fejlesztésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.
Itt érdemes felidézni, hogy Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár februárban azt állította: "A Természettudományi Múzeum marad a Ludovika épületében,a megújított Orczy-park mellett. Nem költözik átmeneti helyre szabadon látogatható. Ha egyszer kulcsrakészen felépül új,tágasabb otthona,akkor költözik. Legfeljebb évek múlva,és akkor is a költözés után azonnal nyit."
Ami a sokat vitatott terv előzményeit illeti: először 2018 végén vetődött fel a Magyar Természettudományi Múzeum vidékre költözésének lehetősége, amikor arról Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt az ATV-ben. Az azóta eltelt időszakban rendszeresen újabb hírek jelentek meg, és többen kifejezték tiltakozásukat. – Szakmai indok nincs a költözésre, ha csak az a felvetés nem, hogy Budapest vízfejűségét megszüntessék, ám a hasonló jelentőségű intézmények Európa-szerte is a fővárosokban, vagy azok közelében helyezkednek el – mondta lapunknak már 2019 elején egy megkérdezett szakértő.
Karácsony Gergely ez év eleji megkeresésünkre szintén kiemelte, főpolgármesterként, és volt debreceni diákként is tragikusan rossz döntésnek tartja a költözést, s hangsúlyozta, a fővárosi önkormányzat bármilyen kompromisszumra kész a kérdésben. A városvezető akkor így érvelt: – Fontosnak tartjuk, hogy a gyűjtemény minél nagyobb részét, minél több vidéki kiállítóhelyen mutassák be, mondjuk vándorkiállítás formájában, de az egész múzeum vidékre költöztetése sem szakmai, sem egyéb okokkal nem magyarázható.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hasonlóan súlyos aggályát fejezte ki január végén közzétett állásfoglalásában, amelyben kiemelték, a tízmilliónál nagyobb példányszámú kollekció költöztetése jelentős károsodással járna. Mindezt nehezítheti az általunk megkérdezett szakértő szerint, hogy bár az ásványtani, őslénytani, emberi gyűjtemény mozgatásban már van tapasztalata az intézménynek a korábbi költözésekből, de a gerinctelen állatok és a herbárium mozgatásában nincs. A további ellenérvek közt szerepel, hogy nagyságrendekkel csökkenne az intézmény látogatottsága – a cívisváros a fővárossal szemben az ország közlekedési infrastruktúrája miatt nehezebben megközelíthető –, és a múzeum gyűjteményeivel dolgozó tudományos közösségek kutatási feltételei is nehezednének. Továbbá a távolság okán feltehetően a dolgozók, szakemberek jelentős része is elhagyná az intézményt, ahogy azt információink szerint az elmúlt időszakban is többen tették.
