A kormány benyújtotta a 2021-es költségvetés tervezetét, amit Varga Mihály a gazdaságvédelem költségvetésének keresztelt el. A pénzügyminiszter szerint a jövő évi tervezet egyik nagy vívmánya, hogy jóval egyszerűbb, áttekinthetőbb lett.
Ezt a miniszter nem úgy érti, hogy végre szakított volna az 1980-as évek gyakorlatával, amikor a kormány betervez a következő évre több ezer kiadási tételt, és mindegyikhez mond egy számot, de azt már nem mondja meg, hogy jött ki matek, és azt sem, hogy idén ugyanezeken a címeken mennyit költ. Az átláthatóságot az szolgálná ugyanis, ha ismernénk az idei tényszámokat, de legalább a terveket, amelyeket a kormány a járvány miatt titokban alaposan átírt, de nem hozott nyilvánosságra. Ekkor lehetne értékelni, hogy mint tervez jövőre és mondjuk legalább a választásokig a kormány.
Nem. Varga Mihály szerint az átláthatóbb költségvetés azt jelenti, hogy bele sem írnak egy csomó számot: minek összezavarni az embereket azzal, hogy mennyi megy a Budapest-Belgrád vasút építésére (amiből Mészáros Lőrinc húz hasznot), ha ezt a pénzt el lehet rejteni az összes vasúti beruházás elszámolása mögött. És több száz ilyen tétel van, amely tavaly óta eltűnt a költségvetés tervezetéből.
Nagy vesztesei lesznek a költségvetésnek az önkormányzatok is, jellemzően azok a nagyvárosok, ahol érdemi bevétel van: tőlük az idei 40 milliárd forint helyett 160 milliárdot vonnak el szolidaritási adó címén 2021-ben. A nagyobb sarccal sújtott önkormányzatok fele tavaly ellenzéki kézre került, így nem lehet nem észrevenni, hogy a kormány folytatja azt a politikát, amit idén a járvány elleni védekezésre hivatkozva kezdett meg: minél több pénzt kiszivattyúzni az önkormányzati rendszerből.
Félő, hogy súlyos százmilliárdok fognak eltűnni a honvédelemre szánt, egyre halmozódó pénzekből is. A 2021-es költségvetés nagy nyertese a katonaság, pontosabban azok német, amerikai, török fegyvergyártó cégek, amelyekkel egy kartellgyanúba keveredett kormánybiztos titokban megállapodott a fegyvervásárlásokról. A Magyar Honvédség beszerzései felett ugyanúgy nincs ellenzéki, sőt kormánypárti parlamenti kontroll, ahogy az egész költségvetés felett sem őrködnek kellően.
Vagyis a kormány egyre több ponton teszi átláthatatlanná a közpénzek elköltését, ami melegágya az újabb korrupciós döntéseknek, a közpénzek magánvagyonná alakulásának. A kabinet költségvetési politikája – az éppen csak kritikus Költségvetés Tanács vagy az Állami Számvevőszék asszisztálása mellett – az egyre sötétebb szürke zónába csúszik. Nemzetközi felmérések szerint a magyar büdzsé átláthatósága évek óta araszol lefelé, most a hármas alánál tartunk az öt fokú skálán.
A költségvetés állapota jól tükrözi demokratikus viszonyainkat is: az adóforintok elköltése ugyanúgy nem ellenőrizhető, mint maga a kormány. Ez is egy tünet, amelynek mellékhatásaként évente több tízmilliárd forintnyi közpénz alakulhat magánvagyonná. Ezt a képzetet csak erősíti a most megismert, a korábbiaknál még átláthatatlanabb büdzsé.