A fővárosi önkormányzat két éven belül visszavásárolná a Fővárosi Csatornázási Műveket- értesült a Népszava. Egyelőre az új költségvetésből adódó drasztikus pénzügyi elvonások ellenére sem mondtak le erről a szándékról, bár azt nem tudni, hogy pontosan miből tudják majd kifizetni a vételárat.
Idén mindenesetre még a külföldi tulajdonosnak jár az osztalék nagyobb része, a vállalat ezen a címen több mint 4 milliárd forintot fizethet ki a tavalyi üzleti év után. Feltéve, hogy a rendkívüli felhatalmazás miatt erről döntő Karácsony Gergely főpolgármester elfogadja az erre vonatkozó előterjesztést.
A cég működését jó jövedelmezőség és magas biztonsági szint jellemzi a társaság tavalyi pénzügyi beszámolója szerint, amit a számok is alátámasztanak. Az értékesítés nettó árbevétele ugyan 478 millióval csökkent tavaly, de a mérlegfőösszeg így is 140 milliárd forintra kerekedett, a cég 4,25 milliárdos nyereséggel zárta az évet. A fővárosnak viszont alig csurran ebből valami.
Hiába maradt ugyanis a fővárosi önkormányzat a többségi tulajdonosa az 1997-ben részlegesen privatizált FCSM-nek, a speciális osztalékfizetési szabályok miatt a 25 százalékkal rendelkező szakmai befektetőknek – jelenleg a francia Veolia Central & Eastern Europe S. A. - jár a számított osztalékalap 75 százaléka, míg a törzsrészvényekkel rendelkező többségi tulajdonos fővárosnak 25 százalék jut.
A bonyolult osztalékfizetési képletet már régóta vitatja a főváros, a részvényesek 2018 májusában abban állapodtak meg, hogy az év végéig megegyezésre jutnak, ám ez nem sikerült. Tavaly decemberben a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés is tovább tolta a határidőt idén májusra, de ezúttal a koronavírus járvány szólt közbe. Az osztalékvita lezárásának új időpontja 2020 szeptember vége lett. A fővárosi önkormányzat controlling csoportja a le nem zárt nézeteltérés miatt nem támogatja a pénzügyi beszámoló elfogadását, mert ebben az esetben a tavalyival megegyező összegű, 4,03 milliárdos osztalékot is ki kell fizetni a francia befektetőnek. Az előterjesztést jegyző Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes viszont az igazgatóság és a felügyelő bizottság ajánlása alapján újra a tavalyival megegyező összegű osztalék kifizetésére tesz javaslatot azzal a kikötéssel, hogy a vita lezárása után elszámolnak egymással a felek. A javaslat hátteréről Tüttő Katát is kérdeztük, aki szerint a kifizetést a magas perkockázat indokolja.. A fővárosi önkormányzat pedig a fentieket ismételte meg a Népszava azon kérdésére, hogy miért kell kifizetni a milliárdokat az osztalékvita közepén.
Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) képviselő, korábbi gazdasági főpolgármester-helyettes már tavaly novemberben is a pénz visszatartása mellett kardoskodott, mert szerinte csak azzal szorítható rá a megegyezésre a külföldi tulajdonos. Tüttő Kata ezzel szemben azzal érvelt, hogy az fizetés megtagadása bizonytalan kimenetelű perbe torkollna, amelynek a végén a főváros többet veszíthetne az osztalék összegénél is. Ráadásul a Veolia 4 milliárd forint kifizetésének fejében lemondott a 16 milliárd forintos osztalékköveteléséről és vállalta, hogy nem támaszt további igényeket a fővárossal szemben a rezsicsökkentés miatt. A Fővárosi Közgyűlés akkor végül megszavazta a kifizetést.
Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának később elismerte, hogy az osztalékot azért kellett kifizetni, mert különben elveszítették volna az esélyt a reprivatizációra. Januárban arra is reális esélyt látott, hogy ezt a kormány segítsége nélkül tegye meg a főváros. Karácsony ezzel indokolta a Demszky-kabinet pénzügyőrének, Atkári Jánosnak a felkérését is az FCSM igazgatósági elnöki posztjára is, akinek feladatai között a csatornázási művek privatizációs szerződésének áttekintése, a részvények visszavásárlásának előkészítése is szerepel.
Azóta nagyot fordult a világ, a járvány miatt a főváros takaréklángra kapcsolt és szinte valamennyi saját beruházását leállította, ám a tervek úgy tűnik nem változtak. A főváros a Népszava kérdésére megerősítette: „a részvényesi szerződés lejártakor a fővárosi önkormányzat az FCSM-et vissza fogja vásárolni”. Ezzel valóra váltanák Tarlós István korábbi főpolgármester álmát, aki a Fővárosi Vízművek és a Főgáz mellett az FCSM-et is vissza akarta vásárolni. Ebből a vízműveket sikerült megszerezni 2012-ben. A Főgáz Zrt. azonban teljes egészében az államé lett. A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. előbb a külföldi kézbe került pakettet, majd a fővárosi részt vásárolta fel.
Az FCSM 1997-ben a német Berlinwasser Holdingnak eladott, majd 2015-ben a francia Veoliához került részvények visszavásárlásáról – a vízművekkel párhuzamosan – 2011 tavaszán kezdett tárgyalni a fővárosi önkormányzat, de nem ért célba. Később a kormány is beszállt az alkudozásba, de ők sem jutottak előrébb.
A cég 25 évre kötött privatizációs szerződése 2022-ben jár le, így a fővárosnak nem sok ideje maradt a milliárdok előteremtésére. A pakettet annak idején 16,5 milliárdért vette meg a német cég, így ennek csupán az inflációval növelt értéke is sok milliárddal több lehet.
Összehasonlításul: a vízművek hasonló nagyságú, de irányítási jogok és részvényelsőbbség nélkül eladott részvénypakettjéért 15,1 milliárdot fizetett a főváros. A Főgáz Zrt. szintén 1997-ben 19 milliárd forintért értékesített 49,83 százalékos tulajdonrészéért 2013-ban 41 milliárd forintot fizetett az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek a német RWE csoportnak. Néhány hónap múlva az állam megvette a részvények másik felét is a társaságot eredetileg magának reprivatizálni akaró fővárosi önkormányzattól. Tarlós bár Demszky Gábor idejében még hevesen ellenezte a pakett eladását 100 milliárd körüli összegért, Orbán Viktornak végül odaadta 41,8 milliárd forintért, holott az irányítási jogokat biztosító törzsrészvények is a főváros birtokában voltak.
