Még a Fidesz szavazóinak is csak egy kisebb része ért egyet a veszélyhelyzet idején meghozott vitatható kormányzati intézkedésekkel - ez derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készült felmérésből.
- Valószínűleg kármentő lépés volt a különleges jogrend vártnál hamarabb bejelentett megszüntetése - jelentette ki Pulai András, az intézet vezetője, aki szerint az intézkedések elutasítottsága politikai szempontból is magas kockázatúvá tette a rendkívüli jogrend fenntartását.
- Ráadásul vélhetően jöttek a telefonok Brüsszelből az Európai Bizottságtól, Berlinből a német kormánytól, sőt még Münchenből, a Fideszt támogató Bajor Keresztényszociális Uniótól is, így ideje volt kilépni a helyzetből – mondta Pulai.
Legfrissebb felmérésük szerint ugyanis az összes megkérdezett 52 százaléka úgy véli, hogy az Orbán-kabinet visszaélt a kapott mandátummal és antidemokratikusan viselkedett. Még a magukat fideszesnek mondók 13 százaléka is így gondolja, miközben a válaszadók 41 százalék mondta azt, hogy ilyen nem történt. A kutatás szerint a válaszadók 57 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva olyan jogszabályokat is hatályba léptetett, amelyeket idáig nem sikerült megvalósítania.
Az egyes konkrét intézkedések esetében is jelentős az elutasítók aránya. A Publicus Intézet például kíváncsi volt arra is, hogy mit gondolnak a választók a különleges gazdasági övezetekről szóló rendeletről, amelynek lényege (az intézkedést törvényi szintre emelő javaslat az Országgyűlés előtt van), hogy a helyi önkormányzatoktól a fideszes többségű megyei önkormányzatokhoz irányítanak egyes nagyberuházásokhoz kapcsolódó adóbevételeket. A felmérés szerint ezzel a fideszes szavazók 36 százaléka sem tud azonosulni, míg az összes megkérdezett 55 százaléka gondolja így (a legnagyobb elutasítást, 88 százalék, a Momentum támogatóinál van, vélhetően azért, mert a Samsung gyárat befogadó Gödön momentumos a polgármester).
A Publicus több intézkedést is szondázott pártpreferencia alapján, amelyekkel a Fidesszel szimpatizálók számottevő része (kérdéstől függően 26 és 42 százalék között mozgott az arányuk) nem tudott teljes mértékben egyet érteni. Pulai András szerint ez megerősíti a korábbi méréseiket is, amely azt mutatta, hogy a kormánypárt támogatóinak 40 százaléka például nem támogatta a határidő nélkül elfogadott rendkívüli felhatalmazást.
A felhatalmazási törvény visszavonásával Pulai szerint a kormány elmondhatja, hogy nem is akart visszaélni a rendkívüli hatalommal, miközben jól látszik, hogy a „piszkos munkát” már elvégezték az elmúlt hetekben.
