Senkit sem tesznek utcára fővárosi önkormányzati bérlakásból addig, amíg nem gondoskodtak az elhelyezéséről, illetve nem bizonyosodtak meg arról, hogy a kilakoltatást követően is lesz fedél a feje felett. Karácsony Gergely kabinetje elkötelezett abban, hogy minden szükséges segítséget megadjon a fővárosi bérlőknek lakhatásuk megőrzéséhez – olvasható a fővárosi lakásrendelet módosítását célzó előterjesztésben.
A Fővárosi Közgyűlés a választások után nem sokkal úgy döntött, módosítják a fővárosi lakásrendeletet annak érdekében, hogy megelőzzék az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat.
A javaslat most készült el, és csak a főváros kezelésében lévő lakásokra vonatkozik, ám a városvezetés abban bízik, hogy az általuk mutatott példát a kerületek is követik.
A jelenlegi rendelkezések szerint a lakbérrel elmaradóknak az önkormányzat fizetési emlékeztetőt küld. Ha a bérlő a megadott határidőig nem egyenlíti ki a tartozását, akkor felszólítják erre, majd 8 nap után felmondják a lakásbérleti szerződést. Az új szabályok szerint viszont a fizetési felszólítást három havi, illetve 150 ezer forintot meghaladó hátralék esetén küldik ki, nyolc napos határidővel.
A felszólításban a bérbeadó köteles részletesen tájékoztatni a bérlőt a részletfizetés lehetőségéről, az elérhető szociális támogatásokról és a jogkövetkezményekről. A fővárosi önkormányzat ezt követően kikéri a kerületi családsegítő véleményét is. Ha a bérlő hátraléka meghaladja a hat havi bérleti díj összegét vagy a 300 ezer forintot, akkor 30 napos felmondási idővel felmondható a lakásbérleti szerződés. Kivéve, ha közben a bérlő vállalja a részletfizetést. Ha nem, akkor a főváros kezdeményezi a végrehajtást, majd 90 nap múltán a kilakoltatást. A részletfizetés lehetősége azonban a 120. napig fennáll.
A legfontosabb újítás azonban a „minimálisan elfogadható elhelyezés” bevezetése. Az előterjesztés szerint a fővárosi bérlakásokból jogerős bírósági határozat birtokában is csak akkor lakoltatható ki hátralékos, ha számára a minimális lakhatás biztosított. Várandós nők és kiskorú gyermeket (köznevelési, felsőoktatási, felnőttképzési intézménnyel jogviszonyban állók 24 éves korig) nevelők esetében ez a családok átmeneti otthona lehet, a fogyatékkal élők, szenvedélybetegek estében bentlakásos szakintézmény, míg a nyugdíjkorhatárt elérőknél idősek otthona. Gyermekteleneknél pedig olyan átmeneti szálló, amelyben lehetőség van a legfeljebb négy ágyas szobában való elhelyezésre. Az ugyanakkor gondot jelenthet majd, hogy ezekbe az intézményekbe helyenként több éves várólisták alakultak ki.
További segítségként egyszeri, legfeljebb 300 ezer forintos támogatást kérhetnek a fővárosi önkormányzat által működtetett Hálózat Alapítványtól a lakbérhátralék kiegyenlítésére. Ezenfelül bővülne a méltányossági bérbeadás szempontrendszere is, előnyt élveznének a várandósok és az ápolásra szoruló hozzátartozót gondozók is.
- A fővárosi lakásrendelet módosításának legfontosabb eleme az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalma. A garanciális jellegű szabályozás több részből áll, de az elsődleges cél annak megakadályozása, hogy gyermekeket azért emeljenek ki a családból, mert hajléktalanná váltak. Ez ugyan kiemelten súlyos törvénysértés - a szegénység nem lehet indok a szülőktől való elvételre - ennek ellenére rutineljárásnak számít – vázolja a rendeletalkotás hátterét a szabályozás egyik kidolgozója Misetics Bálint, a főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója.
A Város Mindenkié csoport egykori aktivistája szerint a civilizáltság fokmérője a lakhatási válságra adott válasz.
A fővárosi rendeletmódosítás másik célja a koronavírus járvány gazdasági hatásának enyhítése. Budapest a kerületekkel ellentétben nem csupán haladékot ad a veszélyhelyzet idején állásukat elvesztőknek, hanem a jövedelemcsökkenés mértékével arányosan elengedi a bérleti díjat 2020 végéig. A kedvezmény mértéke a bevétel nélkül maradt családoknál akár 100 százalékos is lehet.
- A fővárosi önkormányzat szakítva a korábbi gyakorlattal, már az első megcsúszáskor meg szeretné adni a bajba jutott bérlőnek mindazon segítséget, amely megakadályozza a nagy összegű hátralék felhalmozódását. - mondta Misetics Bálint. A főtanácsadó bízik benne, hogy az általuk mutatott példát követik a kerületi polgármesterek is. - Reménykedésre ad okot, hogy tavaly novemberben a jelenlegi rendeletmódosítást megalapozó közgyűlési határozatot egyhangúlag fogadta el a testület, vagyis a fideszes polgármesterek is támogatták azt a közpolitikai célt, hogy önkormányzati lakásból senki ne kerüljön utcára – mondta.
A kerületek hasonló szellemű szabályozása azért lenne fontos, mert a fővárosi önkormányzat csupán a budapesti önkormányzati bérlemények alig 3 százalékát – 1200 lakást – kezel, a többi felett a kerületek rendelkeznek. A jelenlegi kilakoltatási moratórium a veszélyhelyzet feloldása utáni 15. napon megszűnik.
