Csaknem százmillió forintba került a járványügyi védekezés idején egyetlen megmentett minőségi életév Magyarországon. Legalábbis ekkora összeg jött ki Molnár Márk Péter egészségügyi közgazdásznak, amikor modellszámításával azt próbálta bemutatni a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) ülésén: milyen árat kellett fizetni azért, hogy a „görbe laposítása révén” a COVID-nak kevesebb hazai áldozata legyen? Ez pedig akkora összeg, amekkorának eddig a töredékét sem voltak hajlandók a döntéshozók más betegségek esetén egy minőségi életév megmentésére költeni.
A rendezvényen a koronavírus járvány várható gazdasági hatásairól, a kialakuló válság okairól és következményeiről, annak kezelési módjáról is esett szó. Mérlegre tették a járvány közvetlen „betegségterhét”, vagyis azt, milyen következményei vannak annak, hogy a járvány miatt nem időben láttak el másféle betegséggel jelentkező pácienst. A hazai egészséggazdászok évek óta számolgatják mennyi pénzt érdemes elkölteni egy ember megmentésére és mennyit nem. Ezúttal viszont a döntés előtt meg sem kérdezték a közgazdászokat, mennyit érdemes költeni a járvány lassítására. Molnár Márk Péter szerint azok, akik azt mondják, hogy nem lehet pénzzel mérni az életet, tévednek: a döntéshozók a hazai egészségügyben is ezt teszik, amikor arról kell határozni, hogy megéri-e egy betegnek finanszírozni a drága gyógyszerét. Akkor általában azt tekintik határnak, hogy egy minőségi életév nem kerül 12-15 millió forintnál többe.
A szakember a COVID-járványgörbe laposításának költségét bemutató számításhoz egy nagyon leegyszerűsített modellt használt. Ebben egyebek mellett ötmillió ember megfertőződésével és gyors, hatvan napos járvány lefutással számolt, s amelyben a betegek tíz százaléka szorul kórházi ellátásra. E modell alapján neki egyetlen megmenthető emberre eső költség 228 millió forintra jött ki. A közgazdász arról is beszélt: ezt az összeget úgy költötték el, hogy nem sokat lehetett tudni arról, milyen haszon várható cserébe, mennyire mérsékelhető a vírus terjedése, kiket védünk és miért éppen őket. Megjegyezte: amikor az emberek mozgását korlátozták, azt sem lehetett tudni, hogy hol tart Magyarország járványgörbéje. Molnár Márk Péter kitért arra is: a járvány-tanulságaihoz tartozik, hogy a görbe-laposításáról szóló döntés idején föl sem vetődött, hogy mire költhetnék el hasznosabban a pénzt.
