Orbán Viktor parlamenti szavazógépe elfogadta a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztéséről szóló törvényt. A szerződést 10 évre titkosították, egy ültő helyükben kiemelt nemzetgazdasági beruházássá is nyilvánították. Így nem fenyegeti a projektet az efféle gigaberuházásokkal együtt járó időrabló huzavona, illetve kivédhető mindenféle ellenzéki és Soros-ügynök civilek esetleges akadékoskodása. Az ellenzék persze nemcsak a „törvényalkotás” módja ellen tiltakozott, hanem azért is, mert szerintük egyes számítások szerint 135 év alatt térülne meg ez a beruházás (de volt, aki kétezer évre taksálta ezt az időtartamot).
Ez is fontos szempont persze, de talán nem a legfontosabb. A baj ezzel a biznisszel inkább az, hogy fölösleges. Ráadásul egy világjárvány és válság idején elkötelezni a magyar adófizetőket egy a végösszegét tekintve - áfával, tokkal-vonóval együtt - akár ezermilliárdos hitelvállalásra: több mint bűn, hiba. Ma még senki sem tudja azt sem, hogy hogyan alakul át a globális gazdaság, megmarad-e a kínai export súlya. Legalábbis most sok elektronikai, autóipari multi igyekezett, igyekszik kiváltani a távol-keleti importot.
A „Kína kapuja leszünk Európába” pedig a délibábos álmok világába tartozik. Kína soha nem építene egyetlen „kapura”, és már jelenleg is többen jelentkezhetnének ezért a címért, Hamburg, Rotterdam, de Koper kikötőjétől akár a transzszibériai vasút szárazföldi kapcsolatáig. Szakértők szerint Pireuszból gazdaságosan legföljebb Prágáig, esetleg még Münchenig éri meg a magyar viszonylat felől szállítani a kínai árut. A hatalmas konténerszállító hajók pedig nagyságrendekkel több árut képesek egy fuvarral elszállítani, mint egy vasúti szerelvény.
A kormány szerint azért is szükséges a beruházás, hogy gyorsabban jussanak el a konténerek Nyugat-Európába. Csakhogy a kínai kézbe került pireuszi kikötőt üzemeltető cég vezetője már korábban azt nyilatkozta, hogy számukra közömbös, az áru 4 vagy 8 óra alatt ér Belgrádból Budapestre. Arról persze nem beszélnek Orbán környezetében, hogy vajon Budapestről hogyan jut majd tovább az szerintük rengeteg áru. Ugyanis Hegyeshalom irányába nem lesz nagyobb a vasút áteresztő képessége, és már most is túlterhelt a vonal. Ha Budapestig gyorsabban jutnának is el a szerelvények, onnan már bajos lenne tartani a tempót.
Hogy mégis kinek hozna akkor ez a beruházás a konyhára? Elsősorban a kínaiaknak. Ők a költségek 85 százalékát hiteleznék, s a magyar adófizetők pénzén építenének maguknak egy újabb szállítási útvonalat. Annyit tudni lehet, hogy a Mészáros Lőrinc neve alatt futtatott cég mellett két kínai vállalat is szerepel a nyertes konzorciumban. Afrikai és ázsiai példák alapján ne legyenek illúzióink: többnyire nem a helyiek, hanem kínai mérnökök, munkások dolgoznak, kínai technikai eszközöket használnak majd ebben a programban.
Persze az unió is támogatna vasúti beruházást, de azt ellenőrizhetnék is. Így csak az a biztos, hogy Mészáros kaszál majd - ám hogy a profit végül hol köt ki, azt talán soha nem fogjuk megtudni.