Csúszik a 2021-es költségvetés benyújtása: a kormányközeli Hír TV információi szerint jövő keddről május 26-ra halasztották a javaslat parlamenti benyújtását. A Pénzügyminisztérium (PM) kérdésünkre nem részletezte az okokat, sőt a halasztás tényére sem tértek ki. Varga Mihály tárcavezető a hét elején még büszkén jelentette a Facebookon a 2021-es költségvetés-tervezet elkészültét. Ezt megelőzőn Orbán Viktor személyesen egyeztetett a PM vezetésével az idei és a jövő évi számokról. Szerdán a kabinet meg is tárgyalta az előterjesztést. Ám a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a téma kapcsán már az idénre várható gazdasági növekedés körüli, kormányon belüli nézetkülönbségekre utalt. Ez kétségkívül a költségvetés egyik alapszáma.
A PM – és hivatalosan a kormány – azzal számol, hogy idén három százalékkal esik vissza a bruttó hazai termék (GDP). 2021-re viszont gyors felpattanást és 4,8 százalékos növekedést várnak. Az elemzők többsége is hasonlóképp vélekedik. Egyedül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tart ki ez évi, 2-3 százalékos növekedési előrejelzése mellett, míg 2021-re 4-4,8 százalékot jósolnak. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy egyes miniszterek idén szintén bővülést várnak. Az Orbán-kormány döntéshozatali szokásaiból kiindulva ugyanakkor valószínűsíthető, hogy maga a miniszterelnök igényel 2021-re nagyobb mozgásteret. Ez nem meglepő, hisz 2022 már választási év lesz, ami 2021-ben alapozható meg. Az egy heti csúszás ugyanakkor inkább csak technikai módosításokat valószínűsít.
A pénteken megjelent első negyedévi GDP-adatok vajmi kevés támpontul szolgálhatnak a MNB és a PM közti vitához. A KSH pénteki adatai szerint az első negyedévben 2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, míg az előző év azonos időszakában még 4,9 százalékot mértek. 2019 utolsó negyedéhez viszonyítva már 0,4 százalékos esést mutattak ki.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az első negyedévi növekedés után a másodikban már visszaesést valószínűsít. A lezárások és a zuhanó kereslet miatt a csökkenés áprilisban érhette el mélypontját. Május végével már látszanak az újranyitás jelei. Mégis lassú kilábalásra számít, hisz a kereslet csak fokozatosan állhat helyre. Az Erste elemzője 2020-ra 4,2 százalékos visszaesést vár. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint, bár a 2,2 százalékos első negyed évi növekedés komoly fékezés, de még mindig a leggyorsabb európai növekedés. Az elemző a második negyedévre akár két számjegyű visszaesést sem zár ki. De már ez alatt elindulhat a visszarendeződés, a harmadik negyedévben pedig jelentős felpattanás következhet. Így Suppan Gergely idén az év egészére 3,2 százalékos GDP-visszaesést vár. 2021-re viszont érdemi, 6,3 százalékos növekedésre számítanak. Az elemző szerint a járvány esetleges második hulláma némileg lassíthatja a kilábalást. A meglevő gyógyszerek és vérplazmás kezelések ígéretes eredményei, valamint védőeszközök tömeges használata miatt viszont már nem számít hasonló méretű korlátozásokra. Ellenkező esetben akár 5-6 százalékos visszaesés is következhet.
Vagyis idén még a leginkább derűlátó elemzők is három százalék körüli visszaesést várnak. Igaz, jelentős a bizonytalanság, ami függ attól, hogy érkezik-e a járványnak második hulláma, és ha igen, az miként hat a magyar gazdaságra. A kormány az elmúlt évek során a költségvetés tervezését előrehozta március-júliusra. Pedig ekkor még "békeidőben" sem tervezhető meg pontosan a következő év. Az államháztartási törvény lehetőséget nyújtana akár szeptemberi beterjesztésre is, amikor már jóval többet tudnánk a járvány lefutásról és az idei hatásokról. Ennek ellenére a kormány ragaszkodhat a nyári elfogadáshoz: számukra a jelek szerint a minél korábbi időpont a fő cél. A tartalmat valószínűleg azért tartják kevéssé lényegesnek, mert a kormány határozatokkal még "normál" jogrend szerint is ezermilliárdos átcsoportosításokat hajthat végre. Így május végén bizonyára megtudhatjuk, mint tervez a kormány 2021-re. A költségvetés elfogadása mindezek folytán július végére, augusztus elejére csúszhat.
