turizmus;utazás;koronavírus;

- Idén nem kell útlevél

Hiába intenek óvatosságra a szakemberek, a légitársaságok már most a legkülönbözőbb akciókkal tervezik járataik újraindítását. Aki már a következő hónapban repülne, annak azonban nem árt alaposan utánanézni a célország szabályainak, nehogy már a repülőtéren visszafordítsák, vagy több száz euróért kelljen koronavírustesztet csináltatnia. A lapunknak nyilatkozó, életvitelszerű utazók abban bíznak, a járvány hatására végre visszaszorul az olcsó tömegturizmus, és új, hazai úti célokat is felfedeznek maguknak az emberek.

Igazi panaszáradat olvasható néhány zárt, utazástémájú Facebook-csoportban, mert egyelőre nem kapták vissza pénzüket a légitársaságoktól azok, akiknek a járvány miatt törölték a járatukat. A hoppon maradt utasok most egymást kérdezgetik arról, ki milyen értesítést kapott, de sokan egyáltalán nem tudják elérni a légitársaságot. Egyikük arról ír: június elején Spanyolországba utazna utazási irodával, még nem törölték a járatot, sőt állítólag az utasok közül senki nem mondta vissza a nyaralást. Ha arra várnak, hogy töröljék a repülőjáratot, 40 százalék kötbér az utazási irodánál maradhat, ha nem várnak a visszamondással, a repülőjegy ára megy a levesbe. A magyar jogszabályok szerint, amennyiben egy utazási iroda által szervezett út lehetetlenné válik, 14 napon belül vissza kell téríteni az összeget az utasoknak. Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke viszont korábban arról beszélt a Népszavának, ez a pénz most nincs az utazási irodáknál, hiszen ők is szállásokat, repülő- vagy hajójegyeket vásároltak belőle. Szorult helyzetbe kerültek tehát az utasok és az irodák is.

„Nekem augusztusra van egy New York-i szállásom, de nem vettem meg a repülőjegyet és senkinek nem is ajánlom, hogy most jegyet vásároljon, amíg nem látjuk, hogy egyáltalán mikor lehet majd utazni. Semmi értelme elmenni bárhova, ha ott 2 hétig hatósági karanténban kell ülni vagy méregdrágán teszteket csináltatni” – tanácsolja Kisgyörgy Éva (Travellina.hu), az ország egyik vezető és első utazó bloggere, aki eddig 138 országban fordult meg és blogjában 24 éve oszt meg leírásokat, gasztroélményeket és persze hasznos fortélyokat. Éva március közepén jött haza Chiléből, ott további egy hónapot töltött volna, de a vírus miatt meg kellett szakítani az utat. „Elég sok, országon belüli fapados repülőjegyet buktam el, de ezzel nem lehet mit kezdeni, jobb ezt gyorsan elengedni, és nem bosszankodni rajta, mert az ember belebolondul” – mondja.

Vigh Bori digitális nomád, író, a Backpacker.hu bloggere, úgy véli, valamennyire szolidárisnak kell lenni a cégekkel, hiszen ők is próbálnak megkapaszkodni, hogy ne kelljen csődöt jelenteniük. A legtöbben éppen ezért a törölt járat esetében nem is pénzt, hanem kupont kaptak, amit később repülőjegy-vásárlásra felhasználhatnak. „Kérdés persze, hogy ki mennyire engedhetni meg magának, hogy most várjon akár több százezer forintra” – mondja Bori. Ha nincs a pandémia, ő most Kolumbiában lenne, onnan hajózott volna Lisszabonba, majd Mallorcán beszélt volna egy konferencián, ezt követően pedig Hollandiában egy hónapos kurzuson vett volna részt. Persze minden elmarad.

Menekülés a csőd elől

A légitársaságok egyébként a lehető leghamarabb igyekeznek újraindítani a járataikat, ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy így általában akkor sem kell visszafizetniük a már megvásárolt jegyek árát az utasoknak, ha ők úgy döntenek, nem repülnek. A foglalás utas általi törlése esetén ugyanis a viteldíjat csökkentik a törlési díjjal, ami gyakran több, mint amennyibe egyáltalán a repülőjegy került, így végül egy forint sem jár vissza az utasnak.

Az Emirates már május 21-től 8 ország 9 városába folytatja a menetrend szerinti járatokat, a Ryan­air kicsit óvatosabb ugyan, de július 1-jétől ők is azt tervezik, a megszokott menetrend 40 százaléka újraindul, ha feloldják az Európai Unión belüli közlekedési korlátozásokat. Érdemes azonban óvatosnak lenni a repülőjegy-vásárlásokkal, mert attól, hogy jegy van és repül a gép, még nem biztos, hogy egyáltalán beengedik a külföldieket az országba. A légitársaság pedig nem fizet kárpótlást, ha a reptérről fordítanak vissza bárkit. A társaságok egyébként nagy bajban vannak a kieső forgalom miatt, az Index szerint a British Airways nemrég bejelentette, hogy a dolgozói csaknem harmadát ki kell rúgnia, ami nagyjából 12 ezer embert jelent. A Lufthansánál körülbelül tízezer embert terveznek kirúgni. Az olasz Alitaliát a nyárra teljesen államosítják.

Lapunk megkereste a WizzAirt és kiderült: ők már májustól újra repülnek Athénba, Birminghambe, Madridba, Berlin Schönefeldre, Marosvásárhelyre, Liverpoolba és Tel-Avivba is. Mint írták, a járatok újraindítása elsősorban az utazási korlátozások feloldásától függ, de úgy látják, az év végére elérik a kapacitásuk 60-70 százalékát. A törölt járatok esetében az utasok WIZZ-számlájára a cég automatikusan jóváírja a viteldíj összegének 120 százalékát, amelyet 24 hónapon belül használhatnak fel. Kérhető a viteldíj visszatérítése is, de mivel erre most minden korábbinál nagyobb az igény, ez hosszabb időt vesz igénybe. Arra a kérdésre, hogy eddig hányan igényelték vissza a pénzt azért, mert törölték a járatukat, nem kaptunk választ a társaságtól, mivel „a járattörlésekre vonatkozó adat bizalmas üzleti információnak minősül”.

Sokan most a repülés helyett inkább az országon belül mozognak és másokat is erre biztatnak. Éva is próbálja megmutatni olvasóinak, hogy itthon is léteznek fantasztikus helyek, ahová legalább olyan érdemes ellátogatni, mint külföldön bárhová. „Az emberek többségének fogalma sincs, milyen izgalmas helyek, túraösvények vannak itthon, és az olvasói visszajelzések is azt mutatják, hálásak, ha valaki segít nekik ebben eligazodni. Én mindennap teszek ki új tartalmat a blogra” – mondja. Az idei nyáron szerinte a hazai turizmust kell támogatni, ha ez sikerül, az adhat némi megkönnyebbülést a nehéz helyzetbe került vendéglátó- és szolgáltatóiparnak. Ezzel a gondolattal Vigh Bori is egyetért. Ő az elmúlt 7 évben hetente vagy havonta más-más ország más-más városát hívta az otthonának, az év elején épp Thaiföldről tért haza, már akkor érezte, nagy bajok lesznek. „Idén már valószínűleg nem megyek külföldre, inkább Magyarországon belül utazom, hogy ezzel is segítsem a hazai turizmus fellendülését. Most látható az is, milyen pozitív környezeti hatása lehet annak, ha nem utazunk – és mennyivel lassabban terjedhetnek így a vírusok. Tudom, hogy néhányan már tervezgetnek, külföldi utazásra készülnek, én még ezzel nem számolok. Most az aggaszt, hogy mikor láthatom újra azokat a barátaimat, akik Balin, Új-Zélandon vagy Brazíliában ragadtak” – teszi hozzá Bori.

Ideje újratervezni!

Éva és Bori is abban bízik, a pandémia hatására változik majd az utazáshoz való hozzáállásunk is. Örömteli lenne például, ha a járvány után csökkenne a nagy tengerjáró hajók száma és forgalma is, hiszen ezek még a repülőgépeknél is jobban szennyezik a környezetet. „Azt sem tartom feltétlenül rossznak, ha a járvány után kevesebb olcsó fapados járat lesz. Bár annyiban hasznosak, hogy lehetővé teszik sok alacsonyabb jövedelmű családnak az utazást, sajnos ezt a lehetőséget sokan csak arra használják, hogy elrepüljenek 1-2 napra, mondjuk, Milánóba vagy Londonba, ott gyorsan kattintsanak pár képet és már jöjjenek is haza. Ez nem igazi élmény az utazónak, mert nem tudja meg, milyen az élet az adott helyen, és az országnak sem, hiszen semmit nem tesz hozzá a helyi gazdasághoz. Célszerűbb a rövidebb szabadságokat, hétvégéket itthon tölteni és inkább egy-két hétre utazni külföldre. Érdemes lenne változtatni azon is, hogy mindig mindenki ugyanoda megy, hiszen ez is rendkívül megterhelő az adott városoknak, lásd Velence vagy Barcelona tömegturizmusa. Arra biztatnám az embereket, merjenek új helyeket felfedezni és ne csak azokat nézzék meg, amiknek fotóit már ezer helyen látták. Utazzunk lassabban, felelősebben, ne csak felszínes élményeket keresve” – emeli ki Éva. „Nagyon remélem, hogy váltás lesz az utazás módjában, repülőgép helyett esetleg a vonatot preferálják majd” – bizakodik Bori.

Ugyan ők még óvatosak, vannak, akiket a koronavírus sem tarthat vissza. Ilyen például Csonka Gábor, a Vándorboy.com blog szerzője, aki 12 éven keresztül stoppolt végig 155 országon. „Én mindig utolsó pillanatban veszek jegyet, így repülőjegyet nem buktam el, de már júliusban utazni fogok, méghozzá Grúziába, Örményországba. Ezt követően pedig Pápua Új-Guineába” – sorolja. Ő nem bánja, hogy néhány hónapra meg kellett állnia, hiszen végre volt ideje azokra a feladatokra, amiket eddig maga előtt görgetett, de már tervezi az új utakat. Csoportokat is visz külföldre, télen idén sem marad el a Burma-, Laosz-, Kambodzsa-, Vietnam-, Thaiföld-túrája.  

Minőségi ugrás várható

Kisgyörgy Éva blogjában turisztikai szakértőket is kérdezett arról, mikor tudunk majd ismét utazni és miképpen változhat meg az utazás a járvány hatására. Révész Róbert, a Turizmus Kft. nemzetközi igazgatója úgy véli, hosszú távon lesz egy minőségi ugrás az utazásban. Egyfelől a megszűnő – bezáró turisztikai szolgáltatók, másfelől az emberek óvatossága ­miatt kevesebben fognak utazni, és az egészségügyi biztonságuk érdekében többet lesznek hajlandóak költeni. „A jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve rövid-közép távon csökken az utazók száma (fokozottan igaz lesz ez olyan országokra is, mint Magyarország), és elsősorban a közeli országokat fogják felkeresni azok, akik elindulnak. Horvátország, Szlovénia lesz az egyik nagy nyertese a nyári utazásoknak (ha megnyitják a határokat addig), hiszen mindkét országnak van tengerpartja, közel van, könnyen haza lehet térni, ha bármi történik. Jobban meg fogják gondolni az emberek, hová mennek, és sokkal tudatosabban, odafigyelve fognak desztinációt választani” – részletezi.

Méhész Zsuzsa idegenforgalmi szakember, idegenvezető már nem ilyen optimista, ő sötétebb jövőt jósol az utazóknak. Szerinte talán jövőre utazhatunk ismét. „Spanyol­ország idén zárva, az olaszok talán jövő tavasszal nyitnak, Csehországban kétéves határzárról beszélnek. A fő munkaterületem az USA, ott most rosszul állnak a dolgok, sejteni sem lehet, mikor nyílik ki újra. A helyzet gyorsan változik, két hétre sem lehet előre látni most.”

Van, aki néhány ezer forinttal, más építőanyaggal vagy épp a munkájával igyekszik segíteni azon a monori családon, akiknek két hete égett le az otthona, és most tető híján azért imádkoznak: csak ne essen az eső! A segédápolóként dolgozó édesanyát a betegek vigasztalták a kórházban, párja pár nap alatt őszült meg a sokktól. Ismerősök és idegenek próbálják támogatni őket, hiszen a felújítás több millió forint is lehet. Történetük megmutatja, gyakran azok adnak a legtöbbet, akiknek a legkevesebb van.