Boris Johnson csak most értékelheti igazán, milyen szerencsés volt az ellenzék korábbi vezérével, Jeremy Corbynnal, aki kormányfősége első hónapjaiban nem jelentett igazi kihívást a szerda déli interpellációk során. Április 4-én, a koronavírus-járvány csúcspontján új munkáspárti vezető, Sir Keir Starmer került be a képbe. Az 58 éves volt emberi jogi ügyvéd, majd az ügyészségi hivatal vezetője látszólag percek alatt képes megragadni kormányzati dokumentumok lényegét és rávilágítani az azok és Boris Johnson kijelentései közötti különbségekre. Starmer a legutóbbi parlamenti kérdések félórájában a szociális otthonokban kialakult válsággal kapcsolatban hozta zavarba a Konzervatív Párt vezetőjét.
Az ellenzék első embere a pengeváltás során nyomás alá helyezte a kormányfőt, amiért egy kormányzati portál még márciusban úgy ítélte meg: "nagyon valószínűtlen, hogy a szociális otthonokban kezelt emberek megfertőződhetnének". Johnson kapásból visszautasította, hogy ez lett volna a hivatalos álláspont. A miniszterelnök azt is állította, hogy csak tesztelés után helyeztek át a kórházakból idősotthonokba betegeket. A valóságban azonban a szociális intézmények személyzetére és kezeltjeire egyaránt vonatkozó ellenőrzés csak április közepétől indult, időközben pedig az esetleges fertőzöttek mind ápolóikat, mind sorstársaikat körbefertőzték. Alig hagyta el az alsóházi üléstermet Boris Johnson, amikor Starmer levelet intézett hozzá, felszólítva, térjen vissza a parlamentbe és ismerje be, hogy félrevezette a képviselőket. "A nemzeti válság közepette fontosabb, mint valaha, hogy a kormány tagjai pontos információkat nyújtsanak" - írta. A miniszterelnök szóvivője később meggyanúsította a Munkáspárt vezetőjét, hogy "szelektíven és pontatlanul idézett a közegészségügyi hivatal irányelveiből".
A szociális otthonok ügye a méltatlan állapotok miatt a kormány első számú prioritásává vált. A jelenlegi becslések szerint a koronavírus több mint 33 ezer brit áldozatának 40 százaléka vagyis 15 ezernél is többen a szociális otthonban lelték halálukat. A számos ok közé tartozik, hogy nem csak a tesztelés, hanem a professzionális védőfelszerelés is nagy késéssel érkezett meg az ellátásba, melynek lakói 60 százalékban 85 éven felüliek. A szigetországban a Covid-19-ben elhunytak harmada tartozik ebbe a korosztályba, részben mögöttes krónikus betegségek miatt, noha a teljes lakosságnak csak 2 százalékát teszik ki. Boris Johnson extra 600 millió fontos keret létrehozásáról döntött, amelyből a fertőzés terjedését próbálják fékezni a szektorban.
A brit társadalom nemcsak az idősek miatt aggódik, hanem azért is, mert a kormány aktuális tervei között szerepel bizonyos osztályok június 1-jei visszaküldése az általános iskolákba. Sok-sok szülő és tanár rossz érzését összegezte Howard Fisher, egy kenti anglikán egyházi iskola igazgatója, aki levélben sürgette a családokat, hogy vállalják inkább a tanév megismétlését, nehogy bármelyik gyerek meghaljon. Fisher megjegyezte, hogy az iskolában nem létezik és soha nem is valósulhat meg társadalmi távolságtartás. Maga az oktatási minisztérium egészségügyi főtanácsadója, Osama Rahman is beismerte a parlament szakbizottsága előtt: az emberek nem hiszik el, hogy a gyerekek nem fogják terjeszteni a vírust és indítják el a betegség második hullámát. Ahogy az iskolapadba, úgy a munkahelyekre, a közösségi közlekedésbe, sőt az újonnan "felszabadított" virágkertészetekbe és sportpályákra való visszatérést is akadályozza a kormányba vetett bizalom csökkenése.
