;

Románia;Trianon;magyarság;Klaus Johannis;

- A "trianoni szerződés napjává" nyilvánította június 4-ét a román parlament

Kelemen Hunor szerint haszontalan a június 4-ét magasztaló bukaresti törvény.

Megszavazta a bukaresti képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és országszerte kitűzik a román nemzeti lobogót.

A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan törvényről van szó, napirendre tűzése pedig része a magyarellenes versengésnek, amelyet három hete indított Klaus Johannis, Románia elnöke. A Trianon-törvényt végül 235 szavazattal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett szavazta meg a bukaresti képviselőház, hatályba lépéséhez pedig már csak az államfő aláírására van szükség.    

„A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”– szól a nemzeti összetartozás napjáról tíz éve született magyar jogszabály.

A román jogszabály mintha keleti szomszédunk reakciója lenne a csaknem évtizede elfogadott, a nemzeti összetartozás napjáról szóló magyar törvényre. Az első világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknapot 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés. A törvény szerint „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A hazánkat feldaraboló, száz évvel ezelőtti trianoni döntés alapján csak Románia 102 724 négyzetkilométernyi területet kapott, amely nagyobb, mint a mai magyar állam területe. Az itt élő 5,3 millió emberrel együtt több mint 1,6 millió magyar vált román állampolgárrá.

Brutális támadásokkal bosszulták meg a dzsihádisták azt, hogy elfogták térségbeli vezetőiket. Veszteségeik ellenére is minden adott a megerősödésükhöz.