Terrorhullám söpört végig Afganisztánon: rendőrnek öltözött fegyveresek támadtak meg egy kabuli szülészeti klinikát, robbanás rázta meg Khoszt város egyik bazárját, valamint öngyilkos merénylet történt egy kormánypárti milíciavezér temetésén Nangarhar tartományban. A végrengzéseket minden bizonnyal a magát Iszlám Államnak nevező csoport (Daes) követte el, hogy megtorolja dél-ázsiai vezetője, Abu Omar Horaszáni letartóztatását. Az önjelölt emír nyomára - az afgán hírszerzés közlése szerint - azon dzsihádisták vallomásai alapján találtak rá, akiket múlt szerdán fogtak el a biztonsági erők, a Daes és a Hakkáni-hálózat közös terrorsejtje elleni rajtaütés során. Horaszánít végül hétfőn állították elő a propagandáért, valamint felderítésért felelős regionális vezetőkkel együtt, az Iszlám Állam pedig még aznap bosszú-hadjáratba kezdett: négy útszéli bombát robbantottak fel Kabulban, a detonációkban négyen megsérültek, de senki sem halt meg. A másnapi nagyszabású akciókban azonban a hírek szerint mintegy 40 ember, köztük két újszülött életét oltották ki.
A Daes még 2014-ben vetette meg a lábát Afganisztában. Habár a rivális Al-Kaida és az azzal szövetséges tálibok jóval beágyazottabbnak számítottak az országban, az Iszlám Állam látványos propagandájával és egyszerű ideológiájával mégis hatékonyan tudott toborozni. A dzsihádisták hamar hírhedtté váltak: brutális támadásokat szerveztek és a nehezen megközelítő hegyvidéki részeken még területeket is kihasítottak maguknak. Az afgán biztonsági erők amerikai légi támogatással folytatott, hosszú offenzívája után tavaly novemberre teljesen felszámolták a Daes helyi állásait, vezetőik zömét elfogták vagy megölték. A harctéri veszteségekkel párhuzamosan a terrorszervezet afganisztáni aktivitása is visszaesett. Hatalmas csapást jelentett továbbá az Iszlám Állam egésze számára, hogy az amerikai különleges erők kiiktatták Szíriában rejtőzkődő vezérüket, Abu Bakr Al-Bagdadit.
Az afgán politikai és biztonsági helyzet azonban idén a dzsihádistáknak kedvezően alakult. Február végén a tálibok békét kötöttek az Egyesült Államokkal, az iszlamisták vállalták, hogy tárgyalnak a kabuli kormánnyal, cserébe Washington megígérte, hogy idővel kivonja csapatait Afganisztánból. A megállapodás gyengítette a konkurenciát, hiszen egyes radikálisok szemében a kiegyezéssel az Al-Kaidához kötődő szervezet elárulta eredeti céljait. E tekintetben különösen érdekes, hogy a múlt szerdai rajtaütések kapcsán a Daes mellett bukkant fel a Hákkáni-hálózat neve, mely korábban a tálibok részének tekintette magát. Az afgán hírszerzés közlése alapján viszont elképzelhető, hogy egyes egységei átpártoltak az Iszlám Államhoz.
Szintén a dzsihádisták malmára hajtja a vizet, hogy a dohai békeszerződés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a tálibok nem szüntették be az afgán kormányerőket célzó akciókat, sőt, fokozták is az erőszakot. A nagyvárosokat ugyan elkerülték, de a Reuters értesülései szerint Afganisztán vidéki részein március eleje és április közepe között 70 százalékkal több támadást intéztek a hadsereg ellen, mint 2019 azonos időszakában. Az iszlamisták arra hivatkoznak, hogy a kabuli kormány nem hajtotta végre az amerikai-tálib megállapodásban foglalt fogolycserét. Az egyezség értelmében a szélsőségesek ötezer harcosa és a biztonsági erők ezer tagja nyerte volna vissza szabadságát, még március elején, az afgánközi béketárgyalások előfeltételeként. Asráf Gáni afgán elnök eleinte elzárkózott attól, hogy teljesítse ezt a rendelkezést, amely beleegyezése nélkül született. Amerikai nyomásra az államfő fokozatos fogolycserét ajánlott, amelyet a tálibok hallgatólagosan elfogadtak, ám mégsem állították le offenzívájukat. A biztonsági erők eddig csak visszaverték a támadásokat, ám a keddi vérengzések következtében Kabulnak elfogyott a türelme a szélsőségesekkel szemben. Az iszlamisták hiába ítélték el a merényleteket, Gáni bejelentette, hogy újrakezdik az ellenük folytatott hadműveleteket. A lépés végérvényesen megpecsételheti az amerikai-tálib békeszerződés sorsát.
Az Egyesült Államokat ez azonban aligha érdekli: eddig is sokasodtak a problémák a megállapodás végrehajtása körül, az amerikai haderő mégis megkezdte csapatai kivonását. Washington azt vállalta, hogy nyár közepére 8600 fősre csökkenti kontingensét az országban, de a CNN április végi információi szerint a kivonulás az előirányzott menetrendnél is gyorsabban halad, így akár heteken belül elérhetik a kitűzött célszámot. A sietős távozásnak valószínűleg egyszerű oka van: a végtelen háborúk lezárást ígérő Donald Trump amerikai elnök legalább egy részsikert szeretne felmutatni a novemberi elnökválasztások előtt. Félő azonban, hogy a meggondolatlan kivonulásnak ugyanaz lesz a következménye, mint 2011-ben Irakban: az Iszlám Állam helyi ágának felemelkedése.
