Komoly leépítésre készülnek Németországban a vállalkozások a müncheni ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint. Mint mindenütt, így Németországban is a vendéglátás és a turizmus sínyli meg leginkább a koronavírus-járvány miatti válságot, így ezeken területeken a cégek 43-58 százaléka faragná le a dolgozói létszámot. Elbocsátással számol ugyanakkor az autóipari cégek 39 százaléka is, ami Magyarország szempontjából azért fontos, mert hazánkban több német autóipari cég leányvállalata működik.
Az adatok nem váratlanok, hiszen már a járvány előtt is érkeztek olyan jelzések, hogy a német autóiparban 100-300 ezer munkahely szűnik meg hamarosan a kereslet visszaesése, az ágazat „irányvesztése” miatt. Ezeket a válságfolyamatokat a vírus terjedése csak felgyorsította – fogalmazott érdeklődésünkre László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A magyarországi helyzetet ugyanakkor kevéssé lehet tisztán látni, mivel a hazai vállalatok nem engednek belelátni a kártyáikba. Ez nyilván azzal is összefügg, hogy a helyi menedzsment is kevéssé lát bele az anyacég terveibe – jegyezte meg László Zoltán, aki szerint emiatt egy-egy Nyugat-Európában megszületett döntés csak hetekkel később csapódik le nálunk.
A hazai vállalatok a nagy létszámot ugyanakkor már elbocsátották, a leépítések pedig zömmel a kölcsönzött munkaerőt érintették. Március 19-én például szerte az országban egy időben jelezték a kisebb, nagyobb gyárak és üzemek, hogy nem tartanak igényt a továbbiakban a bérelt munkaerőre. Csak ezen a fekete csütörtökön 15 ezer ember kapta meg a felmondólevelét. A határozott idejű szerződéseket sem hosszabbították meg, így a szakszervezeti vezető becslései szerint csak a területükön mintegy 50 ezer dolgozónak szűnt meg a munkája.
Az elbocsátás első hulláma után jelenleg inkább kivárás érződik a cégeknél. Őrült nagy a bizonytalanság, de az utóbbi hetekben már igyekeznek különféle megoldásokat keresve megtartani a megmaradt dolgozókat - mondja László Zoltán. Jellemző, hogy csökkentik a fizetéseket és a munkaidőt, emellett egyre több vállalat – a Vasas területén mintegy 8-10 cég - gondolkozik az állami bérkiegészítés igénybevételén is. Vannak eközben persze egészen meghökkentő próbálkozások is: az egyik cég például olyan szerződést íratna alá a dolgozókkal, amelyben 70 százalékos bérfizetést rögzítenek az állásidőre, azzal a kikötéssel, hogy ha bármilyen okból megszűnik a dolgozó munkaviszonya, a pénzt vissza kell fizetnie. László Zoltán szerint ez egészen abszurd elképzelés, hiszen így a cég így tulajdonképpen még bevételhez is jutna a dolgozók elbocsátásával.
A Profession.hu áprilisi felmérése szintén arra enged következtetni, hogy a nagy kirúgási hullám - egyelőre legalábbis – lecsengett. Eszerint az elmúlt hetekben majdnem minden ötödik cég csökkentette dolgozói állományát, az elkövetkező félévben viszont már csak minden tizedik vállalat tervez elbocsátásokat. Az állásportál szerint ez arra utal, hogy a márciusban és áprilisban tapasztalt elbocsátási hullámhoz hasonló már nem lesz az év hátralévő részében. A HR-vezetők ehelyett igyekeznek inkább valamilyen alternatív költségcsökkentő – home office, munkaidőbeosztás módosítása, részmunkaidős foglalkoztatás, fizetéscsökkentés – eszközhöz nyúlni.
Arról azonban még mindig nagyon keveset tudni, hogy az eddig végrehajtott elbocsátások összességében hány főt érintettek. A Tárki május eleji felmérése során a megkérdezettek 7 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy hónapban elvesztette munkahelyét; a dél-alföldi régióban ennek duplája volt az arány. A Publicus Intézet április közepén készített kutatása ennél nagyobb számokat mutatott: a megkérdezettek 12 százaléka mondta azt, hogy elvesztette munkáját a korlátozó intézkedések bevezetése óta.
Hivatalos munkanélküliségi statisztika viszont továbbra is csak márciusról áll rendelkezésre. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint márciusban 281 ezren kerestek munkát, azaz 17 ezerrel többen, mint februárban. A KSH pedig azt közölte legutóbb: márciusban mintegy 56 ezer fő veszítette el állását, közülük 54 ezer főt ugyanakkor módszertani okokra hivatkozva az inaktívak közé soroltak, így márciusra 168 ezer munkanélkülit számoltak.
Április eleje óta ugyanakkor a kormány becslése szerint is naponta úgy 4 ezer embert rúgnak ki a munkahelyéről, így a márciusi adatok már nem tükrözik hűen a jelenlegi állapotokat. Mint korábban megírtuk: az innovációs tárca lapunk birtokába jutott háttéranyaga szerint április második hetében már 320 ezer regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván.
