Zöldzóna;MME;madárfaj;fecske;

- Új fecskefaj fészkelhet Magyarországon

A világ legtöbbet és leggyorsabban repülő madarai nevükkel ellentétben a kolibrikkel állnak rokonságban.

Május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is a területen volt. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet, ha így van, új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.   

Bár életmódjukat és viselkedésüket tekintve fecskeszerűek (és magyar nevük is ez), a csoport közel száz faja nemhogy nem fecske, valójában nem is énekesmadár, a kolibrikkel állnak közvetlen rokonságban. A sarlósfecskék a világ legtöbbet és leggyorsabban repülő madarai, előfordulhat, hogy csak a költési időszakban érint szilárd felszínt a lábuk, amikor a magas sziklafalak vagy épületek hasadékában, erdőszéli faóriások törzsének felső részén lévő harkályodúkban költenek. Repülési sebességük gyakran és könnyedén meghaladja a 100 kilométer/órás sebességet, miközben alig vagy egyáltalán nem is csapnak félkört alkotó szárnyaikkal. Reptében élik az életüket: a levegőben vadásznak a rovarokra, itt gyűjtik pókhálóból, növények repítőszőreiből, madártollakból álló fészekanyagukat, amiket a nyálukkal ragasztanak össze, de repülve párosodnak, sőt aludni is tudnak így.

Ha a havasi sarlósfecskék az elkövetkező két-három héten a területen maradnak, akkor már szinte biztosan kijelenthető, hogy új fészkelő fajjal bővült a hazai madárfauna – közölte az egyesület. A legfőbb bizonyíték azonban az lenne, ha a nyár második felében a madarászok megfigyelhetnék a fiókák kirepülését és heteken át tartó gyakorló repüléseit is. Ebben az esetben egyrészt érdemes lesz alaposan szemrevételezni az ország más területein lévő, hasonló toronymagas épületeket, hátha máshol is próbálkozik költéssel a faj, másrészt a sarlósfecskék területhűségét ismerve izgalmas lesz, hogy jövőre is visszatérnek-e.

Már a nyáron megkezdhetik az ellenanyag emberi tesztelését – mondta a vírus elleni hatóanyagot kereső University of Pittsburgh kutatócsoportjának egyik tagja, Erdős Géza professzor.