Egy hónapos szünet után újra összeült az amerikai szenátus. A száztagú testület működése a stábokkal és alkalmazottakkal több ezer embert mozgat, akiknek most különleges szabályokat kell követniük. Ezek egyebek mellett egymástól legalább 6 láb, azaz 183 centiméter távolság tartását és arcmaszk viseletét írják elő. Szűrővizsgálatokat nem végeznek, a törvényhozás két házának elnökei az utóbbi időkben ritkán tapasztalható egységben utasították vissza a Fehér Ház ajánlatát, hogy a központi keretből rendelkezésre bocsátják a szükséges teszteket. Az összhang itt véget is ért, mert a 435 rendes és hat korlátozott szavazati jogú tagból álló Képviselőház még szünetelteti a munkát. A demokrata párti ellenzék kifogásolja, hogy a szenátus előre sorolta Donald Trump néhány személyi döntésének jóváhagyását és nem a járvánnyal kapcsolatos ügyekkel kezdte a munkát.
Az összefogásról alkotott elnöki véleményt jól tükrözte Trump hétvégi válasza George W. Bush volt elnök nemzeti egységet sürgető videóüzenetére. Trump a kezdeményezés támogatása helyett számonkérte Bush-on, hogy miért maradt csöndben, amikor őt az oroszokkal való összejátszással vádolták – vagyis Trump részéről tovább tart a Bush-klánnal szembeni ellenérzés.
Az elnök a FoxNews csatorna vasárnapi, a washingtoni Lincoln emlékműből sugárzott műsorában védelmébe vette a járványellenes intézkedéseit, újra azt állítva, hogy kizárólag az ő egyszemélyes, a kínaiak beutazását megtiltó január végi döntése akadályozta meg a mostaninál is súlyosabb helyzet kialakulását. Ezzel együtt elismerte, hogy az Egyesült Államok nem fogja megúszni a járványt százezer halálos áldozat alatt, de azt mondta, hogy a modellszámítások szerint a kormányzati lépések nélkül akár 2,2 millió áldozattal is számolni kellett volna. Megerősítette, hogy már január 13-án kapott hírszerzési tájékoztatót a koronavírusról, ám azt mondta, hogy az nem volt eléggé figyelemfelkeltő.
Az utóbbi napokban napvilágot látott közvélemény-kutatási adatok szerint romlottak Trump esélyei az elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságúnak tartott államokban. Névtelen fehér házi forrásokra hivatkozó sajtójelentések szerint az elnök emiatt dührohamot kapott és messzire elhangzóan kérte számon kampánycsapatán a rossz hírt. Független elemzések arra utalnak, hogy a tendencia tartóssá válása esetén a Demokrata Párt nem csak a Fehér Házat hódítaná el, de a szenátusi többség elérése sem lenne lehetetlen és természetesen a képviselőház is a kezükön maradna.
Trump a jól teljesítő gazdaságra akarta alapozni újraválasztási kampányát, de ez most nem lehetséges, hiszen egy hónap alatt több mint 30 millió amerikai veszítette el a munkáját, és a nemzeti össztermék már az első negyedévben is visszaesett. A második negyedévben a 30 százalékos csökkenés sem kizárt és nincs az a gyors javulás, ami ezt a november 3-i elnökválasztás előtt korrigálni tudná. Ezzel magyarázható, hogy az elnök egyre dühödtebben támadja Kínát. Trump azt mondta, látott bizonyítékot arra, hogy Kína tehet a járványról, de konkrétumokba nem bocsátkozott. Mike Pompeo külügyminiszter is kitart amellett, hogy mindenben Peking kezdeti titkolózása és szándékos félretájékoztatása a hibás.
Az elnök az egészségügyi korlátozások ellen lázongó – jelentős részben szélsőjobboldali, rasszista, fegyvertartás párti és oltásellenes – tüntetők védelmére kelt. Utóbbiak a hétvégén több államban tartottak megmozdulásokat, Michiganben például fegyveresen demonstráltak az állami törvényhozás épületében, arasznyiról fröcsögve véleményüket az egészségügyi maszkban sorfalat álló rendőrök arcába. Ezt a Fehér Ház járványügyi koordinátora, Deborah Brix virológus is borzalmasan aggasztónak nevezte.
