Az első negyedévben 397 milliárd forintnyi átértékelődési vesztesége keletkezett az államadósságon a magyar államnak, magyarán csak a forint gyengülése miatt ennyivel nőtt az adósság – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb adataiból. Az egyéb nagy valuták átértékelődése további 122 milliárd forintos veszteséget okozott, így csak az első három hónapban bő ötszáz milliárd forinttal nőtt az államadósság az árfolyamok kedvezőtlen változása miatt. Ez nem jelent közvetlen kiadást, vagyis nem fáj az amúgy is koronavírus válsággal sújtott költségvetésnek, hisz a papír sok minden elbír, akár az 500 milliárd forinttal magasabb államadósságot is. Idén amúgy is megáll az államadósság évek óta tartó csökkenése, sőt hatalmas ugrásra lehet számítani.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. és a Pénzügyminisztérium a múlt heti eurókötvény kibocsátáshoz mellékelt befektetői tájékoztatója azzal számolt, hogy a a GDP arányos államadósság a tavaly év végi 66,3 százalékról a legenyhébb változat szerint is 70 százalékra emelkedik, de csak abban az esetben, ha a GDP csökkenése az idén nem lépi túl a három százalékot, és a kormány tartani tudja a 2,7 százalékos hiánycélt. A hét vége óta tudható, hogy már a kormány sem bízik ebben az optimista forgatókönyvben. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint is elképzelhető, hogy a visszaesés három százaléknál is nagyobb lesz. Az idézett befektetői kiajánlásból az is kiderül, hogy hat százalékos visszaesés mellett a GDP 73 százalékára is emelkedhet az adósságmutató. Sőt létezik egy még ennél rosszabb forgatókönyv is, amely azzal számol, hogy a 2010-es szintet is elérheti, azaz a GDP 80 százalékára ugorhat a mutató, bár ennek kicsi a valószínűsége. Így a könyvekben eddig bekövetkezett 500 milliárd forintos átértékelődési veszteség, amely idén a GDP egy százalékának megfelelő összeg, túl sokat nem számít.
Ugyanis kiderült, hogy a forint gyengüléséből a kormány kézzelfogható, és nem csak papíron létező hasznot húz, mégpedig az uniós támogatások átváltása révén. A Költségvetési Tanács nyilvánosságra hozott egy pénzügyminisztériumi levelet, amelyből kiderül, hogy akár ezer milliárd forinttal magasabb forráshoz juthat az állam az uniós támogatásokból. A PM költségvetési államtitkára, Banai Péter Benő arról tájékoztatta az ellenőrző-véleményező testületet, hogy a most záruló 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban járó 29,6 milliárd euróból a forint gyengülése miatt „több mint ezer milliárd forinttal nagyobb összegű” uniós támogatás nyerhető ki a kedvezőbb átváltási árfolyam miatt, mint amit a 2020-as költségvetés készítésekor feltételeztek. Ugyanis, amikor tavaly márciusban készült az idei költségvetés még 320,9 forintos euróval számoltak, ezzel szemben az idén, ha 360 forint alatt marad az euró árfolyama, akkor örülhetünk. Vagyis eurónként negyven forint a nyereség, és a teljes 2014-2020-as támogatás 60 százalékát még nem fizette ki Brüsszel. (Ráadásul az uniós támogatások tervezésekor anno nem is 320 forintot, hanem 310 forintos euróval számoltak – vagyis bizonyos esetekben a leértékelődési haszon elérheti az 50 forintot is eurónként. Brüsszel mindig euróban utal, amit a költségvetés számára MNB váltja át a mindenkori piaci árfolyamon, és így mindenki jól jár, hisz az kormány több forinthoz jut, az jegybank pedig megtartja az eurót és abból devizatartalékot építhet.
Ennek a váratlan nyereségnek a legnagyobb részét plusz forrásként a gazdaságvédelmi intézkedésekre fordítja a kormány - írta a államtitkár, hozzátéve, hogy az államháztartás idei hiányát még így is a maastrichti három százalék alatt igyekszenek tartani. Most a hivatalos prognózis 2,7 százalék. Ám várhatóan a kormány csütörtökön ezt a hiánycélt is elengedi, ugyanis már látható, hogy az optimista makrogazdasági pálya nem tartható. Az új deficitcélt a friss konvergenciaprogramból tudhatjuk meg, amit minden uniós tagállamnak április utolsó napjáig, vagyis csütörtökig be kell nyújtania az Európai Bizottsághoz. Az új makrogazdasági összegzés és előrejelzés beadásával a magyar kormány az utolsó pillanatig kivárt.
