;

Fővárosi Nagycirkusz;Fővárosi Állat- és Növénykert;

- Viszik a lovardát, de a főváros se bánja

Mindössze néhány hét telt el Persányi Miklós főigazgató távozása óta, de máris leválasztanak egy részt az állatkert területéből. Az állam a Fővárosi Nagycirkusznak szánja az ingatlant, ami arra utal: mégsem költöztetik ki az intézményt a Városligetből.

Alig tűnt el a színről az erős fővárosi és kormányzati lobbierővel bíró Persányi Miklós főigazgató, már meg is kezdődött a hagyaték széthordása. A Magyar Közlönyben nagypénteken megjelent kormányhatározat értelmében a magyar állam még az év végéig megvásárolja a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) területén lévő frissen felhúzott lovarda épületét a hozzá kapcsolódó földrészlettel, valamint a fenti területtel határos ingatlan egy részét. Az árat független szakértői értékbecslés alapján szabják majd meg.

A Vidám Park 2013 szeptemberében zárta be kapuit, területét egy 2012-es fővárosi határozat értelmében az állatkert kapta meg. S nem csak ezt. A lovarda alatti földrészlet szintén akkor került vissza, mivel 1864 és 1908 között az intézményhez tartozott. De azóta a FÁNK területéhez csatolták a Varannó utcát és az Országos Toxikológiai Intézet területét, és ígéretük volt a cirkusz helyére is, amint találnak neki alkalmas helyet. Az új területekre két új attrakciót terveztek: a biodómot – a beruházás befejezéséhez hiányzó 20 milliárd miatt volt kénytelen felállni Persányi Miklós – és a Holnemvolt Várat.

Utóbbi építésére részben a régi lovashagyományok felelevenítésének hívó szavával szerzett pénzt Persányi. A kormánytól 500 milliót, a fővárostól 1,6 milliárd forintot kapott, az állatkert 250 milliót tett bele. (Ezt a 2,35 milliárdos költségkeretet 2017 júniusában 2,66 milliárdra emelték.) Az állatkertben a II. világháború előtt is működött lovas- és hajtóiskola, majd 1975 és 1988 között gyermeklovarda. Az új „Nyíhangár” Állatkerti körút felőli oldala a hajdani vurstli főutcáján álló Reymetter-féle lovardát idézi meg. A 2013 végén beharangozott - kezdetben Mesepark munkacímen futó - létesítmény részeként megépült lovarda, a hozzátartozó istálló és kifutó azonban nem igen találta meg a szerepét. Használták tevegelésre, állatkaranténnak és flamingóteleltetésre. Ezenfelül cukrászda is működik benne.

Talán ezért sem bánja a fővárosi önkormányzat a kényszerű eladást. A Népszava kérdésére adott hivatalos válasz szerint a várható következményekről eddig nem készültek számítások, de érdemben nem veszélyeztetné az állatkert működését. A kormányrendelet részleteiről semmiféle információval nem rendelkezik a városvezetés. De nem érte őket váratlanul. Lapunk nem hivatalos információ szerint az adásvétel egy nagyobb csomag – a színházakról és a kulturális támogatásról szóló megállapodás - része. (A tizenegy fővárosi fenntartású színház összesen 3,5 milliárd forintos támogatást kap a megszüntetett tao-pénzek helyett. Csaknem 200 millióval többet, mintha a tao maradt volna.) Nem is ágálnak a most tervbe vett vétel miatt. Azt viszont nem tudják, hogy a Fővárosi Nagycirkusz költözik-e vagy sem.

A Fővárosi Állat-és Növénykert részeként megújult Lovarda megvásárlásának az az oka, hogy a Fővárosi Nagycirkusznak a jelenlegi helyén biztosítania kell az állatok megfelelő ellátását, amelyet szigorú jogszabályban írnak elő. Erre biztonságos megoldást a Lovarda állam általi megvétele és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ részére történő vagyonkezelésbe adása jelenti – válaszolta a Népszava fenti kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sajtóosztálya. Az állatok megfelelő tartásáról szóló szabályok nem új keletűek, s minden bizonnyal meg lett volna a nagycirkusz nélküle még egy-két évig, ha addigra felépül az új cirkuszművészeti központ. Csakhogy erre egyre kisebb az esély. A járványt követő pénzügyi átcsoportosítások érinthetik a kormányzati beruházásokat is, különösen az évek óta látványosan toporgó projekteket, köztük a Fővárosi Nagycirkusz kiköltöztetését a Ligetből.

A nagyszabású cirkuszközpontot legutóbb a Nyugati pályaudvar melletti vasúti telekre álmodta Fekete Péter kulturális államtitkár. Erről tavaly augusztusban kormánydöntés is született. Korábban felmerült a Dürer-kert, az állatkert Hungária körút és a Kacsóh Pongrác úti felüljáró közötti sarka, valamint több Hungária körúton kívüli terület is, de a bűvészből lett államtitkár mind közül a Podmaniczky utcai helyszínt tartotta a legjobbnak. Csakhogy az októberi választásokon ellenzéki vezetést kapott Terézváros november végén változtatási tilalmat rendelt el a Nyugati pályaudvar mögötti területre az állami és MÁV-fejlesztések meglehetős határozatlansága miatt. A változtatási tilalom a területre készülő kerületi építési szabályzat elfogadásáig, de legfeljebb 3 évre szól, bár a római-part mintájára meg is hosszabbítható. Könnyen elképzelhető tehát, hogy mégsem bontják le a városligeti cirkuszépületet, hanem felújítják azt. A lovarda megvásárlása legalábbis ebbe az irányba mutat. 

Százmillió forint feletti kiesés a koronavírus miattA fővárosi állatkertben nem készül lista az állatok leöléséről. - Nincs ilyen tervünk, nem is készülünk ilyesmire. Állatainkról továbbra is a legmagasabb színvonalon gondoskodunk, és arra törekszünk, hogy semmit ne érzékeljenek ebből a rendkívüli helyzetből – válaszolta a Népszava kérdésére Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) szóvivője. A koronavírus-járvány miatt súlyos bevételkiesést elszenvedő állatkertek közül a neumünsteriben már listázzák, mely állatokat fogják leölni. Inkább elaltatnák az állatokat, minthogy éhezzenek. A FÁNK egyébként mintegy 175 ezer eurónyi bevételtől esett el ezen a tavaszon. A budapesti állatkert kieső működési bevételeiről pontos összesítést csak a látogatási korlátozások megszűnte után készíthető, de durva becsléssel azt mondhatjuk, hogy a százmillió forintos bevételkiesést már biztosan meghaladtuk – jelentette ki az állatkert szóvivője.

Nem készült az egészségügy átalakítására a kormány, de ha már így alakult, levonják és hasznosítják a járvány miatti drasztikus intézkedések tanulságait.