Húsz-harminc százalékkal kellene emelni a közmunkásokra szánt idei keretet, máskülönben nagyon sokaknak kell majd szembenézniük a mindennapi éhezés és nélkülözés veszélyével – kongatta meg a vészharangot Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricse polgármestere. Szavai szerint a korábbi 180 milliárd forint helyett az idén már csak 140 milliárd forintot szánt a kormány közmunkaprogramokra, részben arra hivatkozva, hogy az elsődleges munkaerőpiac felszívja a közmunkások egy részét. – Csakhogy most épp ők, a kevésbé iskolázottak kerültek első körben az utcára a járvány miatt bezárt üzemekből: őket az önkormányzatok az eleve lecsökkentett létszám és pénzügyi keret miatt nem tudják újból felvenni közmunkára, így ellátatlanul maradnak – tette hozzá. Ricsén a korábbi 110 fő helyett márciustól már csak nyolcvan közalkalmazottra jutott pénz, de az elmúlt hetekben közel harmincan jelezték, hogy a munkahelyük megszűnése vagy épp az egészségügyi állapotukban bekövetkezett változás miatt közmunkára lenne szükségük. Vécsi István azt javasolta: a kormány ezúttal fizesse ki a pluszban felvehető közmunkások bérét, dologi kiadásokra – mint korábban – nem kell külön keret, ez is könnyebbség lehetne az államnak.
Varga András, a Somogy megyei Várda polgármestere is arra panaszkodott, hogy már az év elején, amikor meghatározták a települési közfoglalkoztatottsági kvótákat látszott, hogy rendkívül szűkös a keret, sokan, akiknek szükségük lett volna rá, mert nem tudtak elhelyezkedni, kimaradtak. Ha nem tárgyalják újra a kereteket, náluk is családok mindennapi megélhetése kerül veszélybe. Egy Kaposvár melletti, kormánypárti érzelmű faluvezető arról beszélt a Népszavának, hogy március vége óta öt helybéli jelezte neki, megszűnt vagy megszűnik a munkahelye, s szeretne visszatérni közmunkásnak. Ez pedig itt óriási gondot jelent, hiszen jelenleg összesen kilenc közmunkást foglalkoztathatnak.
– Csak széttártam a kezem, egyelőre nem tudok rajtuk segíteni, pedig munka lenne, hiszen a mezőgazdasági programunk elindult, s kevés rá az ember – állította. – Nagyon gyorsan meg kellene duplázni a közmunkáskeretet, mert nemcsak a most elbocsátottakon, de a külföldről hazatérteken is segíteni kellene: eleinte a sok pincér, takarító, szobaasszony bízott benne, hogy nyárra már vissza tud menni Ausztriába, Olaszországba, de most már látják, a legjobb esetben is csak a téli szezonra kell oda ember.
A fővárosban az év elején mindössze 850-en dolgoztak közmunkásként, a legtöbben Ferencvárosban, ahol százan voltak, de a Várnegyedben mindössze kilenc, míg az V. kerületben csak hat ilyen személyt tartottak nyilván. A tavalyi 983 fős adathoz képest a fővárosban is csökkent a létszámkeret. Az eddig ismertté vált válságkezelő csomagokban azonban nem került szóba a közfoglalkoztatás, országos szinten így csak az eredetileg az idei évre tervezett 140 milliárd forintos kerettel lehet számolni, ami százezer ember közmunkás bérének kifizetésére elegendő. Vagyis, ha az ország 3200 települését vesszük figyelembe, beleértve a fővárost is, ez önkormányzatonként alig harminc ember közfoglalkoztatását teszi lehetővé – a járvány miatt azonban szakértők szerint legalább húsz-harmincezerrel többen szorulnának rá az elkövetkező hónapokban ilyen fajta foglalkoztatási ellátásra.
