Az elmúlt napok oldalazása után újabb negatív rekordot döntött kedden az euró árfolyama, miután egészen 361,37 forintig emelkedett. Az elmúlt napokban az európai és amerikai kormányok sorra jelentették be a költségvetési mentőcsomagokat, eközben a magyar kormány még mindig csak az ígéretekig jutott el. Ráadásul a világon példátlan módon Magyarországon olyan törvényt fogadtak el koronavírus elleni védekezés ürügyén, amit meglehetős bizalmatlansággal fogadott a piac, s ez is tükröződik a forintárfolyam alakulásán. Az OTP Elemzési Központja már hétfő esti technikai elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy nem érdemes a forintot venni, ugyanis nagy a valószínűsége, hogy a magyar deviza a következő napokban, hetekben tovább gyengül. Az elemzők szerint komolyabb ellenállási szint 367 forintnál van, de nem zárható ki, hogy egészen 375 forintig elmegy az euró árfolyama. Más elemzők is megjegyzik, hogy most nem látni olyan jeleket, ami a forintot erősítené, vagyis a következő napokban, hetekben további mélypontok elérésére van esély.
A forinttal szembeni borúlátást egy határozott költségvetési mentőcsomag megváltoztathatná, ám arról egyelőre nem sokat tudni, mi lesz az Orbán Viktor által beharangozott, „Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő akciótervében”. A miniszterelnök a részletekről csak április 7.-ére ígért tájékoztatást. A parlamenti képviselőknek adott pár perces hétfői válaszaiban a kormányfő ugyanakkor elejtett néhány utalást. Tordai Bencének (Párbeszéd) például azt mondta: a csomag azt célozza majd, hogy mindenkinek legyen munkája. Dúró Dóra (független) kérdésére pedig így válaszolt: „Amikor 2010-ben az első országmentő gazdaságvédelmi tervet bemutattam, annak két nagyon fontos eleme volt: bevontuk a bankokat és a multi cégeket a válságkezelés társadalmi terheinek hordozásába. Ha figyeli, az első döntés, amit (most) hoztam, az az volt, hogy a bankoknak el kell tekinteniük a kamatoktól és a törlesztésektől egészen az év végéig, és ezt később sem lehet feltőkésíteni. Ami a multikat illeti, bízzon bennem, és várja április 7.-ét!”
Dúró Dóra - aki jelezte, a Mi Hazánk egyetlen ellenzéki pártként támogatta a „koronavírus törvény” elfogadását - ezt megelőzően azt javasolta a miniszterelnöknek: tegyék ingyenessé a telefonálást a nyugdíjasok számára a veszélyhelyzet idejére, és vonják be a távközlési vállalatokat is a védekezés költségeibe. A Mi hazánk mozgalomhoz átigazolt képviselő szerint a védekezés költségeihez ugyanis minden olyan vállalatnak hozzá kellene járulnia, amely most extra profitra tesz szert. Mint mondta: ide tartoznak a multinacionális hátterű élelmiszerkereskedelmi láncok és a távközlési cégek, amelyek "valamilyen szolidaritási különadóval" hozzá tudnának járulni a védekezés költségeihez.
Orbán Viktor válaszában előbb megköszönte a képviselőnő „korrekt hangütését”, majd jelezte: a telekommunikációs szolgáltatók külföldi tulajdonban vannak, ezért ezeket nem áll módjukban ingyenes szolgáltatásra kötelezni. „Dolgozunk azon, hogy létrejöjjön az a helyzet, amikor a telefonlás az időseknek, de másoknak is a lehető legkevesebb terhet jelenti majd” – fogalmazott, majd ezt követően biztatta arra Dúró Dórát: a multikat illető döntések kapcsán várja bizalommal az április 7-i bejelentéseket.
A magyar kormányfő lassan már az utolsó lesz Európában, aki elzárkózik a bajba jutott cégek és munkavállalók közvetlen támogatásától. Nemcsak a legfejlettebb uniós országok – például Dánia vagy Németország –, de a környező országok közül a szlovák, a lengyel és a román kormány, illetve parlament is döntött a munkahelyek megtartása miatt a bérköltségek részbeni, akár 60-80 százalékot is elérő átvállalásáról, vagy a fizetett szabadság bevezetéséről azok esetében, akiket munkaadójuk szabadságra küldött a termelés leállása miatt. Számos hazai kamara, szakszervezet és közgazdász is szorgalmazza az állami jövedelempótlást, ám ez nálunk kormányszinten eddig szóba sem került.
