Menekülő szír asszonyok és gyerekek ausztriai befogadására tett javaslatot az osztrák koalíciós kormány zöldpárti vezetője, Werner Kogler alkancellár, aki szerint a politikai szigor és az emberjogi megfontolások ezt a megoldást kívánnák. Szavait a nagyobbik koalíciós partner, a kereszténydemokrata néppárt kancellárja és belügyminisztere elutasította, mondván, az osztrák határ zárva marad minden menekült elől. A kormányülésen, ahol Kogler magánvéleménynek minősítette saját befogadási javaslatát, arról döntöttek, hogy Ausztria 3 millió eurót folyósít a szíriai Idlib menekültjeinek.
Kedden este a bécsi televízióban Alexander Van der Bellen köztársasági elnök, a zöld párt egykori vezetője osztotta Werner Kogler javaslatát, szerinte is lehetne Ausztria és Európa megértőbb a menekülésre kényszerített emberekkel szemben. Van der Bellen szerint kontraproduktív a törökök szidalmazása, úgy vélte, hogy tárgyalni kell Erdogán elnökkel a menekültkérdés legújabb fejleményeiről.
Hasonló húrokat penget Gerald Knaus, osztrák filozófus-politológus, akinek javaslatára 2016-ban a német kancellár megállapodást kötött Törökörszággal, hogy Ankara befogadja a szír menekülteket, s cserében Európa 6 milliárd eurót fizet neki. A német miniszterek által most újra nagyon keresett Knaus szerint Törökország tartotta magát a megállapodáshoz, közel négymillió szír menekültet fogadott be. Jelenleg 680 ezer menekült gyerek jár iskolába, beszél törökül, s valószínűleg az integrálódást választja. A török kormány az eddig körülbelül 50 százalékban kifizetett uniós pénzt nem nyelte le, hanem a menekülteknek folyósította, így az osztrák szakértő, aki több osztrák médiumban elmondta, hogy 1,7 millió szír állampolgárnak Ankara minden hónapban hitelkártyán szociális segélyt folyósít, hogy az elmúlt években számos új iskolát épített, s fizet a szülőknek, hogy gyermekeiket járassák iskolába.
Knaus nem tagadja, hogy Erdogan a görög határra küldött menekültekkel zsarolja az uniót, de szerinte Európának is az az érdeke, hogy a török kormány folytassa eddigi menekült politikáját. „A görög tengeri határt lehetetlen lezárni, ehhez 20 ezer Frontex-alkalmazott sem lenne elég. Attól tartok, hogy ha hajón próbálnak tömegek Görögországba menekülni, több lesz a halott, az erőszak, a menekültekkel szembeni pogrom.”Ezt fejtegette a Falter című hetilapban az elemző, aki szerint Európának haladéktalanul tárgyaló asztalhoz kell ülni a török kormánnyal, emellett az ENSZ vezetésével nemzetközi konferenciát kellene összehívni, s olyan országokat is próbálni a menekültek beengedéséről meggyőzni, mint Kanada vagy Malaysia.
Gerald Knaus az európai határkérdés megoldatlanságáért az általa autoriternek nevezett Orbán Viktort okolja, aki már 2015-ben meg akarta szüntetni a genfi menekültügyi konvenciót. „Orbán azt mondja, amit Donald Trump, de gondolatait senki sem cáfolja az unióban, beleértve Ausztriát. A menekültáradat csökkenése nem a balkáni útvonal lezárásával következett be, hanem az uniós-török paktum révén. Csak annyit mondani, mint ahogy a bécsi kormány teszi, hogy a külső határokat le kell zárni, nem jelent semmit. Mert ha ennek ellenére áradnak a menekültek, akkor lőni fognak? Ez lenne Európa stratégiája?
