A különbségek ugyanakkor e téren is jelentősek az országban, ami részben az eltérő kereslettel és fejlődési pályákkal magyarázható – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből. Az ingatlanközvetítő portál azt vizsgálta: 2015 és 2020 februárjában hány havi nettó fizetés kellett egy átlagos árú, 50 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához.
Az eredmények szerint jelenleg Debrecenben kell a legtöbbet dolgozni egy átlagos lakás megvásárlásához. Ebben erőteljes szerepet játszik a tavaly bejelentett autóipari beruházás, amely gyorsan felfelé hajtott az árakat, de ezt a fizetések egyelőre nem követték. Így most a megyei nettó átlagfizetés 111-szereséből jön ki Debrecenben egy átlagos lakás ára, szemben az öt évvel korábbi helyzettel, amikor még 77 hónapnyi fizetés is elegendő lett volna ehhez.
Budapest ilyen szempontból az országban a második legdrágább nagyváros: jelenleg 104 havi nettó bért kellene maradéktalanul félretenni egy 50 négyzetméteres lakás megvásárláshoz, vagyis csaknem 9 évig kellene minden fillért megspórolni. Öt évvel korábban itt is kedvezőbb volt a helyzet: az akkori havi nettó 68-szorosából kijött volna egy átlagos lakás.
Veszprémben a mostani adatok szerint majdnem 100 havi járandóság kell egy átlagos lakáshoz, 30 hónappal több, mint 2015-ben. A legrövidebb ideig Salgótarjánban kellene gyűjteni, 43 havi fizetés elég az ottani lakásokhoz.
Győrben viszont alig változtak a mutatók: 2015-ben a nettó fizetések 79-szerese, most pedig a 80-szorosa kell egy lakáshoz. Vagyis öt éve is, és az idén februárban is kevesebb mint 7 évnyi spórolásra lett volna szükség a lakásvásárláshoz. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője szerint a győri „siker” egyik titka az, hogy 10 ezer lakosra vetítve évek óta itt építik a legtöbb lakást az országban, a kínálat bővülése pedig megfékezte a lakásdrágulást.
