Az Európai Bizottság is elismeri a magyar gazdaság eredményeit – kommentálta a Pénzügyminisztérium (PM) közleményében az Európai Bizottság (EB) friss országjelentését. Láthatóan a PM-ben a közel száz oldalas jelentés első néhány oldalát lapozták át, mert ha egy kicsit tovább olvasták volna, akkor szembesülnek azzal, hogy az elmúlt négy-öt év folyamatos gazdasági növekedése ellenére mennyire lesújtó képet fest Brüsszel a magyar társadalom állapotáról, a kormányzás és a szakpolitikák minőségéről.
A kormányzati (túl)költekezés hatásra a gazdasági növekedés az uniós átlag fölé került – állapítja meg a jelentés. Ugyanakkor a közkiadások Magyarországon erősen központosítottak, 2013-tól számos feladat az önkormányzatoktól a kormányhoz került. Ám az erős központosításhoz alacsony kormányzati hatékonyság kapcsolódik, mindez a jelek szerint hátrányosan hat a termelékenység növekedésre.
Az elmúlt évtizedben a szociális védelemre, az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások a GDP 3,4 százalékának megfelelő mértékben csökkentek, míg a gazdaságra, a sportra, a kultúrára és egyházi célra fordított kiadások 3,1 százalékkal nőttek. A szociális kiadásokon belül különösen a lakhatási és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez kapcsolódó szociális juttatások csökkentek.
A bankszektor tőkeerős, nyereséges, a hitelállomány jelentősen növekszik – szögezi le a jelentés. Brüsszel szerint a hitelek széles körben hozzáférhetők, ami megkérdőjelezi a kormányzati támogatott hitelprogramok szükségességét. A kormány az ilyen lakossági bankhiteleket szociálpolitikai céljainak eléréséhez használja fel, míg a jegybank továbbra is támogatott programokat tart fenn a vállalkozások számára. Az uniós jelentés nevesíti mind a Babaváró hitel programot, amit főként a magasabb jövedelmű családok körében népszerű, mind a jegybank növekedési hitelprogramját és mindkettőt a versenyt csökkentő elhibázott kormányzati intézkedések között említi. A magyar bankok változatlanul viszonylag rossz hatékonysággal működnek. A működési költségek aránya az eszközállományhoz képest kimagaslóak Európában.
A munkaerőpiaci helyzet a fellendüléssel párhuzamosan javult a jelentés szerint is, ám a kedvező tendenciák ellenére nem minden csoport részesült egyformán a bővülés előnyeiből. A nemek és a képzettségi csoportok közötti foglalkoztatási különbségek uniós összehasonlításban továbbra is jelentősek. A különböző kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok – többek között a fogyatékossággal élők, a romák és a gondozási feladatokat ellátó nők – munkaerőpiaci eredményei javultak, de jóval a magyar munkaerőpiaci átlag alatt maradtak. A nemek közötti foglalkoztatási szakadék és az alacsony termékenység egyik oka a gyermekgondozási szolgáltatások korlátozottsága. Az elmúlt kilenc évben Magyarország nem tett előrelépést az a nemek közötti egyenlőség megvalósítása felé – annak ellenére, hogy ez uniós célkitűzés is lenne a kormány józan felfogott érdeke mellette. A foglalkoztatás és a bérek növekedése ellenére az alacsony képzettségű munkavállalók egyes csoportjai továbbra is kihívásokkal szembesülnek a bérek színvonala miatt – teszik hozzá.
Az általános szegénységi helyzet jelentősen javult – szól elismerően Brüsszel elemzése. Ugyanakkor a népesség többi részéhez képest a gyermekek körében magasabb a nélkülözési arány. A súlyos anyagi nélkülözésben élő gyermekek (15,2 százalék) és a hasonló helyzetben lévő, három vagy több gyermeket nevelő családok aránya (22,0 százalék) a legmagasabbak között volt az EU-ban, jóval az uniós átlag (6,4 és 6,7 százalék) felett. 2019-ben a magyar romák közel fele (43,4 százaléka) súlyos anyagi nélkülözésben élt, a súlyos anyagi nélkülözésben élőknek pedig mintegy 40 százaléka roma.
Az oktatási eredmények az uniós átlag alatt vannak, és továbbra is nagy különbségek tapasztalhatók. 15 éves korra az alapkészségek szintje jelentős mértékben az uniós és regionális átlagok alá csökken, és az elmúlt évtizedben romlott. Az egyes iskolákban egyre homogénebb a tanulók társadalmi-gazdasági háttere, így a hátrányos helyzetű tanulók is meghatározott iskolákban koncentrálódnak.
A magyarok várható élettartama elmarad a legtöbb más nemzetiségű európai polgárétól, és jelentős eltéréseket mutat nemtől és iskolai végzettségtől függően. 2017-ben 76 év volt a magyar lakosság várható élettartama, ami a legalacsonyabb a visegrádi országok körében, és közel öt évvel kevesebb az uniós átlagnál (80,9 év). A megelőzhető okok miatti magas halálozási arány a kockázati tényezők magas előfordulását és a népegészségügyi intézkedések korlátozott hatékonyságát tükrözi. Az egészségügyre fordított közkiadások jelentősen alacsonyabbak az EU átlagnál.
Mindezen oktatási egészségügyi, szociális és munkaerőpiaci problémák együttesen okozzák a magyar gazdaság versenyképességi lemaradását, amit tovább ront az erős kormányzati befolyás, a sok piacidegen, versenykorlátozó megoldás a gazdaság, a kutatás és az innováció területén – összegezhető a jelentés.
