Az idei költségvetést a parlament tavaly júliusban fogadta el, így mire hatályba lépett némileg el is elavult, így a kormány a korábbi évek hagyományait követve különböző határozatokkal szabja át a törvényt. Az idei büdzsével azonban a szokottnál nagyobb a baj, ugyanis a kormány is elismerte, hogy az részben elhibázott makropályára épül. Egy évvel ezelőtt februárban kezdte meg a Pénzügyminisztérium (PM) 2020-as költségvetést számolni 2,8 százalékos inflációval és négy százalékos gazdasági növekedéssel, bár már akkor lehetett tudni, hogy az előbbit alaposan alul, az utóbbit pedig némileg felültervezték.
Bár a költségvetés makrogazdasági felülvizsgálata várat magára – erre vélhetően csak áprilisban, a konvergencia program benyújtásakor kerít sor a pénzügyi tárca –, kisebb kiigazításokat már most eszközölt a kormány a 2020-as büdzsében. Eddig a kabinet mintegy 59 milliárd forintot csoportosított át és további tízmilliárdok kifizetésére vállalt kötelezettséget. Ezek mind olyan tételek, amelyek nem szerepelnek valamilyen okból a költségvetési törvényben, leginkább azért, mert a kiadási igény a büdzsé tavaly júliusi elfogadása után merült fel. Az előre nem látható kiadásokra a kormány külön tartalékot képzett – az idén erre 110 milliárdot különítettek el, de gyakran a maradványpénzekből vagy épp a beruházási tartalékból vesznek el pénzt.
Az idei extra kiadások között eddig toronymagasan a sportköltések vezetnek: csak a versenysport támogatására 8,1 milliárd forintnyi pluszpénzt kapott az emberi erőforrás tárca (EMMI) minden különösebb indoklás nélkül, így nem tudni, hogy egy hónapnyi gazdálkodás után miért szorul külön támogatásra épp ez a terület. Az elfogadott törvényben 10,8 milliárd forint volt erre a célra elkülönítve, illetve további 3,1 milliárd forint a „versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatásra” - így most ez az előirányzat legalább 40 százalékkal emelkedett. A sportkiadásoknak ezzel nincs vége, ugyanis a debreceni sportcsarnok felújításra 760 milliót utalt ki a kormány a beruházási alapból a 2022-es kézilabda Európa Bajnokság miatt. Ennél is nagyobb összeget, összesen 3,8 milliárd forintot költenek az idei labdarúgó Eb budapesti eseményeinek megrendezésre. Emiatt már tavaly tízmilliárd forint értékben indítottak fejlesztéseket azt követően, hogy átadták az esemény fő helyszínének számító Puskás Stadiont. A stadion idei működtetésre 1,8 milliárd forintot különítettek el, ugyanis ezzel sem számoltak a 2020-as büdzsében. További 33 milliárdot csoportosítottak át a beruházási alapból, amiből 5,77 milliárd ment csepeli atlétikai stadionra, 2,6 milliárd tatabányai kézilabdacsarnokra, 2,8 a szegedi kézi csarnokra, és 2,2 milliárdot pedig a Honvédelmi Sportközpontokra irányítottak át.
Az év eleji pénzosztás másik nyertese a Magyar Falu Program. A kormány településfejlesztési elképzeléseinek támogatására 50 milliárd forintot tervezetek a büdzsében, amit már február elején megfejeltek a tartalékokból öt milliárd forinttal. A januári pénzeső nyertese a Magyar Honvédség is, amely beruházásokra 3,8 milliárd forintnyi pluszpénzt kapott – ám ez csepp a tengerben, hisz az idei beruházásokra 176 milliárd forint áll a hadsereg rendelkezésre. A Beruházási Alapból tanterem fejlesztésre 8 milliárdot, tornaterem építésre pedig további egymilliárdot szavaztak meg, így végső soron kilenc milliárd jutott az év eleji pénzesőből a közoktatás fejlesztésre, ami nagy szó, mert a legritkább esetben költik ezen tartalékokat az oktatás vagy az egészségügy fejlesztésre.
