Két dolognak örülne a koronavírus biztosan, ha tudna, (de nemhogy örülni nem tud, még önálló életre sem képes, de ez legyen az ő baja, ő meg a miénk): a pániknak és a közönynek. A kettő között kell maradni, gyakran mosott kézzel, nem rettegve. A gazdaság viszont nehézkesebb rendszer, vírusjárvány miatt képtelen egy ember reakcióidejével védekezni. Ha egy német autókonszernnek van gyára Kínában - márpedig van -, amit az olcsó munkaerő és az óriási piac miatt telepített oda, akkor csak elviselni tud egy járványt, sztrájkot vagy tüntetéshullámot, megelőzni nem. A pánik viszont olyan számára, mint allergiásnak a botanikuskert. Ha a befektetők megijednek, és látványosan egyszerre akarják kimenekíteni a pénzüket a tőzsdei alapokból, akkor a túlkínálat miatt a részvények ára zuhanni kezd, ami tovább rontja az eladási pozíciókat. Az eredmény: sok pénz elbukása hamar. De miért aggódjon a kínai „vírusgazdaság” miatt egy magyar munkavállaló vagy vállalat?
Kína a világ második legnagyobb gazdasága. Ez persze nem gazdagság, csak a 72. helyen áll az egy emberre számolt nemzeti össztermék (GDP) világranglistáján (9500 dollár, 2018), Magyarország is jócskán megelőzi (16 000 dollár, 54. hely,). Az éves pénztömeg azonban 1,4 milliárd állampolgárral szorozva (és Hszi-Csin-ping népköztársaságának nagy tömegű szegénységével „osztva”) hatalmas. Az ázsiai nagyhatalom nem véletlenül az USA legnagyobb hitelezője 1100 milliárd dollár körüli állampapírral. A világ egyik legdinamikusabban növekvő monstre-gazdaságának technológiai fejlettsége és felvevőpiaca is figyelemre méltó, több mint háromszor annyian lakják, mint az EU-t, és négyszer annyian, mint az Egyesült Államokat.
Kína gyengélkedése Németországot, s ezen keresztül a magyar gazdaságot is azonnal meglegyinti. A németek ugyanis az ázsiai ország legnagyobb exportőrei, a magyar kivitel legnagyobb része (27 százalék) pedig a nyugat-európai ipari óriáshoz kerül. Nem véletlen a mondás: „ha Németország tüsszent, Magyarország megfázik”. És ha Kína tüsszent, netán belázasodik… E gyengélkedést már az elmúlt év derekán megérezte a német gazdaság, a koronavírus terjedése pedig a kínokat fokozza. Hogy mennyire? A 2003-as SARS-járványból nehéz kiindulni, mert a kínai GDP ma négyszer annyi, mint tizenhét éve volt. Magasabbról nagyobb lehet a zuhanás. Az egykori felső-légúti járvány is a térségből pattant ki, akkor a fejlett Hongkongból. A mostani fertőzés érthetőbb: egy átlagosan borzasztó (és a fejlett kommunista cenzúra ellenére mégis elérhető) YouTube-videó alapján a vuhani állatpiac higiénés viszonyait ínhüvelygyulladásig bírságolhatná a leglágyszívűbb ÁNTSZ-alkalmazott is.
Közgazdászok mondják, minden egyszázalékos kínai növekedés-csökkenés 0,2 százalékos lassulást hoz a világban. Ez nem nagy szám, viszont aki lokálisan és időszakosan a rengések epicentrumában él és dolgozik, ő megérzi a világgazdaság egyik motorjának prüszkölését. De miért is? Kínában számos nyugat-európai multinacionális leányvállalat működik, melyek vagy helyi piacra késztermékeket, vagy kivitelere alkatrészeket gyártanak. A járvány kiindulópontjában, a 12 milliós Vuhan térségének autóipari központjában már több nagyvállalat, köztük a Volkswagen, Ford, a Honda és a Toyota is felfüggesztette a termelést, a krízis a Daimler, a General Motors, a Renault és a Hyundai termelését is érinti. (A Toyota a jövő héten újraindítja a termelést csaknem összes kínai gyárában.) Mintegy 800 ezerrel kevesebb autó készülhet el az év első három hónapjában: az ország gyáraiból évente 20 milliónál is több jármű fut ki.
Miután a magyarországi autógyártásban mintegy 700 cég érdekelt - a feldolgozó-ipari foglalkoztatottak 12 százalékát adva - nem nehéz belátni, hogy egy kínai tüsszentés gyorsan válhat magyar megfázássá.
Az autógyárak mellett kapaszkodhatnak az okostelefonok piacának szereplői is: a világ legnagyobb chipbeszállítója is a termelés jelentős visszaesésével számol. A beszállításakadozást már az Apple is jelezte. Innen néhány lépésben – ha nem is a matt – de akár a magyarországi készlethiány is bekövetkezhet, és nemcsak az okostelefonok színválasztéka lesz szürkébb, de az eladáscsökkenés miatt a foglalkoztatás is fekete napokat élhet.
De ez a pesszimista forgatókönyv. Olyan, mint Eric Toner közgazdászé, aki szerint a kínai hatóságok nem tudják megfékezni a koronavírus terjedését, így a járvány egy korábbi modellezése szerint akár 65 millió embert is megölhet világszerte. A pánikkeltésre alkalmas váteszt kritikusai szerint ha nem is közönnyel, de távolságtartással és gyakori kézmosással érdemes hallgatni.
Lemondott utak, rugalmas szervezők
A világgazdaság éves eredményének 10-11 százalékát kitevő turizmus évek óta nagyobb ütemben bőül, mint a globális GDP. Minden tizedik munkavállaló, mintegy 300 millió ember dolgozik az ágazatban. „A turizmust érzékenyen érintik a különböző természeti csapások, járványok, valamint politikai események – legyen szó akár sztrájkról, tüntetésről vagy terrorcselekményről –, de általában csak rövid ideig” – mondta Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Országos Szövetségének (MUISZ) szóvivője. „Ezt láttuk a New York-i ikertornyok elleni 2001. szeptember 11-i merénylet és a Hongkongból kiinduló 2003-as SARS-járvány után is.”
A szakember szerint korai volna a koronavírus kedvezőtlen hatását számokban mérni, de az már látszik, hogy a Kínába utazó és az onnan kiinduló turizmus visszaesett. Az ázsiai ország 1,4 milliárdos lakosságának mintegy tizede rendelkezik útlevéllel, s e potenciális utazóközönségből a járvány megjelenése előtt erre az évre 100 millió utazót prognosztizáltak. „A kínai állampolgárok elsődleges a nyugat-európai országok a célpontjai, de önálló vagy kombinált utazással előszeretettel látogatják a Bécs-Prága-Budapest háromszöget is. Magyarországra évente mintegy 180 ezer kínai turista érkezik, ez 2017-ben 371 ezer, 2018-ban 421 ezer vendégéjszakát jelentett, idén félmillió körülivel lehetne számolni. Az ázsiai ország ezzel a 14. helyen áll a Magyarországra látogatók nemzeti rangsorában” mondta Bakó Balázs.
A visszaesést enyhítheti, hogy a ki- és beutazás szezonja Kínában is áprilisban kezdődik csak. „Márciusra a legtöbben lemondták az utakat, amit a vírustól való félelmen túl a turisztikai látványosságok időszakos zárva tartása is megmagyaráz. Jelenleg nem látogatható sem a Tiltott város, sem a kínai nagy fal”, mondta a MUISZ szóvivője. A hazai utazásszervezők a szerződött felvételekhez képest rugalmasan kezelik a lemondásokat, s ez a kinti szolgáltatók és a légitársaságok megértésének is köszönhető. Az áprilisra-májusra tervezett utakra a kivárás jellemző.
A híradásokból ismerhető karanténok miatt némi csökkenés tapasztalható a tengerjáró hajókra tervezett utak iránt, hiszen ilyenkor sok ezer ember tölti az idejét egy ugyan meglehetősen nagy, de mégis csak zárt területen. A repülőtereken és hajótársaságoknál bevezetett óvintézkedések azonban valamelyest oldják a hajóutaktól való tartózkodást.
