Európai Bizottság;minimálbér;Dobrev Klára;

- A kormány nem akar részt venni az európai minimálbérről szóló konzultációban, megszervezi a DK

Különben a magyarok véleménye nem jelenik meg a vitában.

Konzultációt indít a Demokratikus Koalíció az európai minimálbérről: a kérdéseket kiküldték a szakszervezeteknek, a kamaráknak, az ipartestületeknek és több kutatóintézetnek, de online is bárki kitöltheti – jelentette be Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke. Mint mondta: az Európai Bizottság olyan fontosnak tartja az európai minimálbér ügyét, hogy a testület elnöke, Ursula von der Leyen január közepén konzultációt kezdeményezett róla. Úgy tűnik, a magyar kormány ebben nem kíván részt venni, így a magyarok véleménye nem tud megjelenni a vitában - fogalmazott az ellenzéki párt EP-képviselője.

A brüsszeli testület első körben a vállalkozások és a szakszervezetek véleményét kéri ki, a konzultáció ezen szakasza hat hétig tart. Dobrev Klára tájékoztatása szerint a vélemények összegzése után a Bizottság legkésőbb szeptemberben áll elő javaslatával, a konkrét tárgyalások így ősszel kezdődhetnek meg az új szabályozásról.

Az európai minimálbér kifejezés egyébként kissé megtévesztő, mert nem arról van szó, hogy minden tagállamban azonos összegű minimálbért kellene majd fizetni. A fő cél egy egységes kritériumrendszer felállítása, amely alapján a tagállamok meghatározhatnák saját minimálbérüket úgy, hogy az tisztességes megélhetést biztosítson a munkavállalóknak. 

A jelenlegi elképzelések szerint az átlagkereset 60 százalékában állapítanák meg a minimálisan fizetendő bért. Ez Magyarország esetében nagyjából a jelenlegi, szakképzettséghez kötött garantált bérminimumnál kicsit magasabb összeget, bruttó 218 ezer forintot jelentene a mostani 161 ezer forintos minimálbér helyett.

Hazánkban mintegy 1,1 millióan dolgoznak minimálbérért, de számos szociális és családtámogatási ellátás összegét is a legkisebb bérhez kötötten határozzák meg. A magyar minimálbér  az Eurostat januári adatai szerint továbbra is az egyik legkisebb az unióban. Magyarország e tekintetben – Bulgáriát, Lettországot és Romániát megelőzve - a tagállamok azon utolsó harmadába tartozik, ahol 500 eurónál alacsonyabb a legkisebb kötelező bér. 

 

Az EU 27 tagállamából 21-ben van jelenleg központilag meghatározott minimálbér: ezek összege 312 eurótól (Bulgária) 2 142 euróig (Luxemburg) terjed, a magyar összeg 487 eurónak felel meg. Az sem mindegy ugyanakkor, mindebből mennyit vonnak el adó formájában. A legnagyobb mértékű, 41,5 százalékos elvonás Romániában terheli a legkisebb bért, Magyarországon 34 százalékot tesznek ki az adók és járulékok, a lengyelek viszont csak 21, a szlovákok 16, a csehek pedig 14 százalékot vesznek el. A DK a konzultáció során ezért többek között arról is kikéri az érintettek véleményét: az európai minimálbér szabályozásakor figyelembe kell-e e venni az eltérő adórendszerek hatásait, illetve bruttó vagy nettó meghatározásra van-e szükség. 

A bérek dübörögnek, ám a kormány azt nem veszi figyelembe az időskori járandóság emelésénél.