Nem arattak osztatlan sikert a francia ellenzéki pártok körében Emmanuel Macron elnök nyugdíjreformmal kapcsolatos elképzelései, illetve egyéb lépései sem. Bruno Retailleau, a Republikánusok jobboldali párt frakcióvezetője a Le Figaro című lapban annak a véleményének adott hangot, hogy az államfő „veszélybe sodorja az ország egységét”. Ségolene Royal, aki 2007-ben a szocialisták elnökjelöltje volt, egyenesen úgy foglalt állást, hogy Franciaország „autoriter országgá válhat”, olyan hatalommá, amely senki mást sem hallgat meg. Bírálta az elnököt Jean-Luc Mélenchon baloldali politikus is.
Az ellenzéki politikusok bírálatát elsősorban az váltotta ki, hogy a tiltakozások ellenére a kabinet pénteken elfogadta a nyugdíjreformot. Aznap ismét több tízezren vonultak utcára, a szervezők szerint 350-400 ezren tüntettek a kabinet elképzeléseivel szemben. Agnes Buzyn szociális és egészségügyi miniszter azt közölte, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem felel meg a kor követelményeinek, hiszen 42 különböző nyugdíjkassza létezik, amit egységesíteni kell.
Tény, hogy a mostani szisztéma valójában még a XVIII. századból származik, s nem is kérdés, hogy elengedhetetlen az egységes rendszer kialakítása. Ám az is igaz, hogy a következetesség mintha hiányozna a kabinetből is. A hadseregnek, a rendőrségnek, a vasutasoknak, valamint a pilótáknak ismét sikerült különleges elbírálást kiharcolniuk maguknak. Macron ráadásul olyan további engedményeket is tett, amelyek több milliárd euróval terhelik meg az államkasszát, ígéretet tett például az ezer eurós minimálnyugdíj bevezetésére. Emellett pedig fokról fokra tolta ki a lépcsőzetes megvalósítás határidejeit.
Jelen állás szerint a teljes reform azokra vonatkozik majd, akik 2066-ban mennek nyugdíjba. A nyugdíjkorhatár felemelésében is hátraarcra kényszerült a kormány, az eredeti tervben még az szerepelt, hogy 62-ről 64-re emelik azt, ez a kitétel azonban a tiltakozások miatt már nem szerepelt a végső javaslatban. Így a franciák várhatóan még évtizedek múltán is 62 éves koruktól vehetik fel az öregségi járulékot. A sorozatos engedmények miatt néhány közgazdász ezért már egyenesen „baloldali reformról” beszélt. Kérdés azonban, meddig tartható fenn a jelenlegi helyzet, hiszen a nyugdíjrendszer hiánya eléri a 17 milliárd eurót. Ezért a szociális partnereknek is megoldást kell találniuk arra, hogy 2025-től hogyan csökkenthető ez a hiány. Ha nem sikerül megoldást találniuk, akkor Edouard Philippe miniszterelnök szerint mégis visszakerülhet a reformba a 64 éves nyugdíjkorhatár. Ez azonban inkább üres fenyegetésnek tűnik.
Macron reformját a franciák többsége sem támogatja, 61 százalék szerint a teljes reformot le kellene fújni. Az elnök egyébként szóvivője útján elítélte a tüntetők radikalizmusát és felszólította a megmozdulások résztvevőit, tartózkodjanak a gyűlölködéstől.
