Európa, Ázsia, Amerika és Ausztrália is feszülten figyel – egyelőre nem tudni, lesz-e súlyos világjárvány a nemrégiben Kínában felbukkant és elképesztő gyorsasággal terjedő új koronavírusból. A cseppfertőzéssel, emberről emberre is terjedő járvány eddig 41 halálos áldozatot és több mint 1400 megerősített megbetegedést okozott.
A betegség jelei között szerepelnek a légzési nehézségek, láz, köhögés, légszomj, súlyos esetben a szervek leállása. Többen már fertőzötten szálltak repülőre a kínai Vuhanban, emiatt a betegséget diagnosztizálták már Tajvanon, Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Japánban és Thaiföldön is.
A mostani a hetedik ismert koronavírus, egy családba tartozik a 2002-ben Dél-Kínában indult távol-keleti koronavírussal, a SARS-szal, mely több mint 8000 embert betegített meg, és a WHO szerint 774 halálos áldozata volt. Akkor denevérek fertőztek meg kisállatokat, majd mutálódott a vírus és az emlős állatokról emberre is terjedni kezdett. De ugyanebbe a családba tartozik a 2012-ben megjelent közel-keleti koronavírus is, amit MERS-ként ismerünk. Ez is igen súlyos, 30 százalékos halálozási rátával bíró megbetegedés és tevék terjesztették emberre. Jelenleg is 2500 megbetegedésről tudunk. Emellett léteznek enyhébb, megfázásos tüneteket okozó kevésbé veszélyes koronavírusok is, ezek közül több hazánkban is jelen van.
Hozzánk is eljuthat
Már Magyarországon is folyik annak a tesztnek a beállítása, amely ki tudja mutatni az új, tüdőgyulladás-járványt okozó koronavírust, folyamatosan kapcsolatban vagyunk az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) és más nemzetközi szervezetekkel” – mondja Kis Zoltán virológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) munkatársa. Szerinte nincs kizárva, hogy a vírus hozzánk is eljut, de ennek jelenleg kicsi az esélye. „Amennyiben szükséges, mi is vizsgálni fogjuk az új vírust, ugyanúgy, ahogy azt pár éve az Ebola esetében is megtettük” – szögezi le.
„A holdújév miatt 1,4 milliárd ember indul útnak hamarosan Ázsiában, sokan külföldre mennek, ezért kérdés, akkor hogy alakul majd a vírus terjedése. A lappangási idő 2–7 nap, így utazáskor még nincsenek feltétlen tünetei. Ez nem egy influenza, nem terjed olyan iramban, mégis, mindenki megijedt. Ezt mutatja, hogy az ausztrálok karantént vezettek be, az USA-ban pedig mérik a testhőmérsékletet a reptereken a Vuhanból érkezőknél” – magyarázza Szlávik János, a Dél-pesti Centrum Kórház infektológus főorvosa. Szerinte az utóbbi 20 évben már Ázsiából is egyre többen utaznak akár Európába is, ami veszélyt jelenthet egy ott kialakult járvány terjedése szempontjából. Emiatt a mostani fertőzésekből nagyobb baj lehet, mint amit majdnem 20 éve a SARS okozott. A SARS 2003 óta ugyan eltűnt, de a szakemberek sem tudják, ennek mi az oka és mikor bukkan fel újra a betegség. „Semmiképpen nem javaslom, hogy most bárki Vuhanba utazzon, de más nagyvárosok egyelőre nem veszélyesek” – tájékoztat Szlávik János.
Mikor megjelenik egy új vírus, a járvány visszaszorítása érdekében nagyon fontos, hogy kiderítsék, ki volt a forrás, honnan indult a fertőzés, enélkül lehetetlen feltérképezni, kik betegedhettek meg. Ez egy igen komoly oknyomozás a járványügy számára, hiszen időrendben kell visszakövetni a vírus megjelenését az első betegig. Ez esetben a kínai források szerint az új koronavírus Vuhan egyik halpiacáról indult és nagyon gyorsan terjed, hiszen Kínában egyetlen hétvége alatt megháromszorozódott a betegek száma. A WHO hétfőn rendkívüli szakértői bizottsági ülést is összehívott az ügyben, ahol azt tárgyalták, az új koronavírus terjedése nemzetközi járványügyi vészhelyzetet jelent-e, de ez a döntés lapzártánkig nem került nyilvánosságra. Szerdán a WHO nemzetközi, élőben közvetített sajtókonferenciáján hangzott el: egyelőre nincs is hivatalos neve a vírusnak, mivel azokat általában a kiindulásuk helyéről szokták elnevezni – lásd közel-keleti koronavírus –, de az ezzel kapcsolatos nyomozás még folyik. Arra a kérdésre, hogy miképpen lehet megkülönböztetni a vírust az Európában jelenleg éppen terjedő influenzától, nem érkezett egyértelmű válasz. Egyelőre annyi biztos, hogy az új vírusnak lehetnek egészen enyhe tünetei, de egyes betegeknél súlyossá, akár halálossá is válhat a fertőzés. A lehetséges fertőzötteket éppen ezért folyamatosan vizsgálni kell, és az elkülönítés is elengedhetetlen.
A helyzet valószínűleg a Vuhanban élők számára a legsokkolóbb, őket ugyanis teljesen elvágták a világtól. A BBC arról ír: a városban ideiglenesen leállították a tömegközlekedést, hogy ezzel is megakadályozzák a vírus terjedését. A repülőterek és a vasútállomások zárva tartanak a várost elhagyni kívánó utasok számára, sőt a busz-, metró-, komp- és távolsági közlekedési hálózatok és leálltak január 23-án. A lakosoknak kerülni kell a tömeget és minimalizálni a nyilvános összejöveteleket.
Évek múlva lehet csak oltás
Más vírusokhoz hasonlóan a koronavírus esetében sem használnak az antibiotikumok, hiszen azt csak bakteriális fertőzéseknél lehet alkalmazni, és egyéb gyógyszeres kezelés sem érhető el a fájdalom- és lázcsillapításon túl. Az orvosok a légzés könnyítésével segítik a betegeket, de a munka nagy részét az immunrendszer végzi. Egy vakcina megakadályozhatná a járvány terjedését, de ennek kifejlesztése évekbe telhet. „A mostani koronavírus nagyon hasonlít a 15 évvel ezelőtt megjelenő SARS-vírusra, ami súlyos akut légúti tünetegyüttest okozott. Arra már vannak kísérleti vakcinák, de még így is hónapokba-évekbe telhet, míg ennek az új koronavírusnak megfelelő oltást kidolgozzák. Gondoljunk csak az Ebolára: mikor kitört a nyugat-afrikai járvány, már folytak bizonyos szintű kísérletek, de csak most sikerült törzskönyvezni a vakcinát, amit Kongóban már használ a WHO” – részletezi Kis Zoltán virológus. Azt egyelőre nem tudni, hogy a mostani vírus mennyire terjed el, de a visszaszorításában kulcsszerepe van a megfelelő higiéniai szabályok betartásának, a kézmosás és a maszk viselése is elengedhetetlen a betegek közelében.
Lapunknak a héten Falus Ferenc egykori tiszti főorvos arról beszélt: ha korábbi pozíciójában lenne, megelőző lépésként utánajárna, van-e elég laborkapacitása az országnak egy esetleges járvány idején szükséges vizsgálatok elvégzéséhez. Valamint arra kérné a repülőtéri egészségügyi szolgálatot, hogy fokozottan figyeljenek a Kínából, illetve a távol-keleti országokból vagy azokon keresztül érkező lázas vagy egyéb panaszokkal jelentkező utasokra.
A legveszélyesebbek
A szakembereket arról is megkérdeztük, hogy mennyire veszélyezteti a világot a vírusok terjedése, megtizedelheti-e egy új járvány az emberiséget, vagy ez csak a filmek népszerű apokaliptikus jóslata? Kis Zoltán virológus szerint a vírusoknak nem célja az emberiség kiirtása és nem valószínű, hogy kialakul egy olyan fertőzés, ami az emberiség nagy részét elpusztítaná. Ennek oka nemcsak a vírusok természetéből adódik, hanem a higiénia, a járványügy és a mikrobiológia is sokat fejlődött az elmúlt 100 évben, illetve hatékony védőoltásokat is elő tudunk állítani. Ezek emberek százmillióit, hosszú távon milliárdjait védhetik meg.
„Valószínűleg nem egy vírus okozza majd a pusztulásunkat, de azért a természet próbálkozik” – fűzi hozzá Szlávik János. Mint mondja, évente-kétévente jelennek meg újabb vírusok a világtörténelemben, agyvelő- és agyhártyagyulladást okozó vagy szúnyogok által terjesztett fertőzések. A leggyakrabban állatról emberre terjedő betegségeket találnak, kezdetben az új koronavírus is ilyen módon fertőzött, mára egymásnak is átadhatják az emberek. „Az állatok egyébként is sok betegséget terjeszthetnek, különösen a denevér, ami okozhat még meglepetést az emberiségnek. Vannak ugyanis vírusok, amiket még nem is ismerünk. Az Ebola is a denevérektől indult, mielőtt emberről emberre terjedő vírussá vált” – fejti ki az infektológus.
Arra a kérdésre, hogy melyik lehet az emberek számára a legveszélyesebb világjárvány, az infektológus úgy válaszolt: a madárinfluenza mindenképp jelentős fenyegetést jelent az emberiségre nézve. A Távol-Keleten, Kínában vannak ugyanis olyan fajtái, amik rendkívül súlyosak, kizárólag madarakról terjednek emberekre, de szinte 100 százalékos a halálozási rátájuk. Néhány nap alatt könnyedén elpusztítanak egy több százezres csirkefarmot és megbetegíthetik, megölhetik az ott dolgozókat is. Ez egyelőre nem terjed emberről emberre, de kérdés, hogy ha egyszer mutálódik, akkor mihez kezdünk. A vakcina fejlesztése ez esetben is 3–6 hónap lehet, ez idő alatt pedig tömegek halhatnak bele a fertőzésbe. A vírus Európában egyelőre nem jelent meg.
A madárinfluenza mellett a kanyarót és a gyermekbénulást is említi Szlávik, utóbbit már rég ki kellett volna pusztítani, de Pakisztán és Afganisztán egyes részein a vallási közösségek nem engedik, hogy a gyerekek megkapják a vakcinát, ezért a mai napig jelen van a betegség. A kanyaró hosszú ideig eltűnőben volt, de az utóbbi években újra több tízezer megbetegedést regisztrálnak Európában és Amerikában is. Ennek szintén az az oka, hogy vagy nem akarják oltatni a gyereket, vagy nincs rendelkezésre álló oltóanyag. Magyarországon szerencsére jó az átoltottság, de nem minden betegséggel szemben van aktív védelmünk. A kullancsok által terjesztett krími-kongói vérzéses láz már megjelent Ukrajnában, Romániában, ezért hozzánk is átjuthat, a nyugat-nílusi láz pedig már többször is előfordult, évente körülbelül 20 esetet diagnosztizálnak. A magas lázzal és bőrkiütéssel járó, szúnyogok által terjesztett dengue-lázat is hozták már be az országba kint nyaraló turisták.
